62902. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán három-három kígyócső alkotta leszerelhető elemekből

szik, azaz az (A3) szekrény a 2. ábrán látható módon lejtősen helyezkedik el. Ugyanígy a többi akár elülső, akár hátsó szekrény, azaz a szekrények 'egymással párhuzamosan íeküsznek, csakhogy a hátulsó szekrények hajlása az elülsőkéhez képest ellenkező értelmű. Az áramlás az (A3) szekrényben balról jobbra történik, s az (a3) csőben folytatódik, amely azután az (A4) szekrény hátulsó részébe vezet. Az áramló fluidum az (A4) szekrényben jobbról balfelé emelkedik s a szekrényt az (a4) csövön hagyja •el, amelynek másik vége az elülső (A5) szekrény bal részébe van erősítve. Az (F) szekrényben balról jobbra áramló fluidum azután az (a5) csövön a hátulsó (A?A szekrény jobb részébe jut, innen a szekrényben balra áramlik s végül az (a6) csövön át az ehhez csatlakozó legfölsö elülső (F) szekrénybe és ezen keresztül a fölső (C) gyűjtőtartányba ömlik. A másik két kígyócsőben az alsó (bl, •cl) csövek az alsó elülső (D) szekrény jobb részéből indulnak ki s közvetlenül a megfelelő hátulsó szekrények jobb részébe vezetnek, amely szekrények itt is olyan ferde helyzetűek, mint az (A) kígyócsőben. A (B) kígyócsőben a (D) összekötő szekrény jobb részéből kiinduló (bl) cső a hátuisó (B2) szekrény jobb felébe torkollik, míg ezen szekrénynek bal részét a (b2) cső a (B3) szekrény bal részével köti össze. A (b3) cső az elülső (B3) szekrény jobb részéből a hátulsó (B4) szekrény jobb részébe vezet, a (b4) cső pedig a hátulsó (B4) szekrény bal részét az elülső (B5) szekrény bal részével kapcsolja össze, s így tovább. A (b6) cső a hátulsó (B6) szekrény bal részét az (F) szekrénnyel köti össze, amely azután a (B) kígyócsövet a fölső gyűjtőtartánnyal hozza közlekedésbe. Ugyanígy van a (C) fütöcső elrendezve. Az ekként összeállított kazán egyes elemei könnyen leszerelhetők és eltávolíthatók. Mindegyik elem három csőcsoportból áll, amelyeken a fluidum három egymástól független áramban megy keresztül, minek folytán az áramlást gátló ellenállás igen csekély értékre száll le. Ennek eredményekép a tüzelést erősen fokozhatjuk, s a kazánban óránkint sokkal nagyobb mennyiségű gőzt termelhetünk. A tápláló vizet a (C) fölső gyűjtőtartányba fecskendezzük be, ahol az azzal a vízzel keveredik, amelyet a kígyócsövekben teimelt gőz fölszállás közben magával ragad. Az egész a visszafolyó (H, H) csövekben száll le, áthalad a (K, K) iszapfogókon és az (E) tápláló gyűjtőkamrába nyomul, amely azután a vizet minden elembe ós minden kigyócsőbe elosztja. Mindegyik elem három kígyócsövéhez egy-egy közös alsó (D) és fölső (F) szekrény tariozhatik; azonban minden egyes kígyócső külön szekrényen át is köziekedhetik az alsó (E) és fölső (G) gyűjtővel. Az egy kígyócsövet alkotó csövek száma természetesen tetszőlegesen változtatható, s az összekötő szekrények akár lejtősen, akár vízszintesen lehetnek elrendezve, azonban a csövek számának a három kí,ayócsőben egyezőnek kell lennie. A szekrények lejtős elrendezése folytán a csövek a szomszédos sorokban eltoltan helyezkednek el (1. a 3. ábrát), ami a csöveknek érintkezését az égéstermékekkel igen kedvezővé teszi. lia a három kígyócsőnek közös alsó és fölső szekrénye van, akkor az elrendezés olyan iehet, hogy 1. az elem három kígyócsövének közös alsó elülső szekrénye az egyes kígyócsőveket elkülönítve táplálja, 2. az elem három kígyócsővének közös fölső elülső szekrénye külön létesít közlekedést mindegyik kígyócső és a fölső gyüitőtartány csőtoldata között. A mellékelt rajz 4—11. ábrái a két szekrénynek ilyetén kiképzését tüntetik föl. A 4. ábra az alsó elülső összekötő szekrény metezete az 5. ábra XI—XI, iH. 7. ábra X2 -X2 vonala mentén, az 5. ábra metszet a 4. ábra (Y1—Yl), iíl. a 7. ábra (Y2—Y2) vonala szerint, a