62880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás terpentin depolymerizációjára

Megjelent 1914. évi március hó 31-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jUB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62880. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás terpentin depolymerizációjára. HEINEMANN ARTHUR VEGYÉSZ LONDONBAN. A bejelentés napja 1913 január hó 22-ike. Elsőbbsége 1912 január hó 24-ike. A találmány tárgya eljárás terpentin- | olajnak vagy nyersterpentinnek, illetőleg azon anyagoknak, amelyekből a terpentinolaj vagy a nyeraterpentin áll, 100° C. alatti : forrásponttal biró vegyületekké, különösen izoprenné való depolymerizációjára. Terpentinolaj depolymerizációjára már eddig is sokféle eljárást hoztak javaslatba. Egyes ismert eljárásoknál a terpentinolaj gőzeit egy alkalraaB gázzal, pl. széndioyxddal, hydrogénnel, stb. keverik, más eljárásoknál ismét a terpentingőzöket egy inert gázzal, pl. nitrogénnel keverik, mielőtt a gőzöket egy fölhevített csőbe vezetnék, amelyben a depolymerlzáció végbe megy. A találmánybeli eljárás abban különbözik az ismert eljárásoktól, hogy a terpentinolaj vagy a nyersterpentin gőzeit vízgőzzel együtt vezetjük fölhevített fölületekre. A vízgőz a terpentingőzök hordozója gyanánt szerepel és ezen gőzöket annyira szétosztja, hogy a terpentingőzök jól bomlanak és nagy menynyiségű szénhydrogént nyerünk. A találmánybeli eljárásnak további és igen fontos előnye, hogy a hatásfok kedvezőbb, mint ez eddig ismert eljárásoknál és hogy az eljárás nem kíván meg oly nagymérvű szakavatottságot és fölügyeletet, mint az eddigiek, amennyiben a depolymerizáció termékei igen könnyen kondenzálhatok. | A találmánybeli eljárás foganatosításánál következőkép járhatunk el. Alkalmas gőzfejlesztőben előállított vízj gőzt, célszerűen túlhevített vízgőzt terpentinolajat vagy nyersterpentint tartalmazó edénybe vezetünk olykép, hogy a vízgőz keresztülhatol az edény tartalmán, mimellett az edényt alkalmas hőmérsékleten tartjuk. A vízgőz a terpentinolajon vagy nyersterpentinen való keresztülhatolása közben annak egy bizonyos mennyiségét fölveszi vagy abszorbeálja, mimellett a fölvett vagy abszorbeált mennyiség a vízgőz hőmérsékletétől és nyomásától függ. A víz, és terpentingőzkeveréket azután egy csőbe, retortába vagy kamrába vezetjük, amelyben a depolymerizáció végbe megy. A depoly(nerizáció termékeit valamely ismert módon kondenzálhatjuk, pl. olykép, hogy a termékeket a víz- és hűtőkeverékek hűtőhatásának tesszük ki. A cső, retorta vagy kamra, amelyben depolymerizáció végbemegy, alkalmas fémből vagy tűzállóanyagból állhat, azonban oly mérettel és oly szerkezettel kell bírnia, hogy a terpentingőzök depolymerizációja abban végbemehessen, mely célból annak belsejében célszerűen oly lemezrendszert all^lmazunk, amelyben a gőzök kanyargós úton vezetnek végig és ennélfogva kellő ideig maradnak érintkezésben