62827. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testeknek és bevonatoknak üvegből, fémből vagy más olvasztható anyagokból való előállítására

üvegcseppek finoman szétosztatnak. \ koncentrikus lángnál végbemenő folyamatot a 2. ábra tünteti föl, amelynél (a) a (b) csőben egyenletesen előretolt, üvegrűdat jelöli. A két (b) és (c) cső között (d) üreges tér van, amelyen át valamely éghető gázt, illetve gázkeveréket (például világítógázt, durranógázt, acetilént) vezetünk be, a (c) és (e) csövek közötti üteges (f) téren át pedig a szétosztáshoz és kiröpítéshez szükséges nyomólevegőt vezetjük be. Könnyen belátható, hogy a láng nagysága, a gáznyomás, a láng és az olvasztók vegyi öszetétele a kívánt hatás elérésére nagy befolyással vannak, minthogy a többi tényezőknek, nevezetesen az üvegrúdvastagságának, a rúd utánatolási sebességének, a „szállító légáram" menynyiségének, hőmérsékletének és nyomásának és végül a bevonandó fölület és a fúvókészülék egymástól való távolságának is megfelelő arányban kell állniok egymáshoz, amit néhány tájékoztató kísérlettel könnyen megállapíthatunk. ;Az üveget elektromos úton is megolvaszthatjuk, pl. egy a 3. ábrán föltüntetett készülék segélyével vagy pedig olykép hogy egy mágneshatás által kitérített lángívet mint szúrólángot vezetünk az üvegrúd végéhez. Az (a) üvegrúdat a (b) grafitcsőben, amely egyidejűleg elektróda és vezetőcső gyanánt szolgál, lefelé toljuk előre. A két tömör (c) szén képezi a negativ elektródákat, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy a (b) csőnek csupán legalsó része jön fehérizzásba és ennek megfelelően az üvegrúdnak is csak legalsó része olvad meg. Ahelyett, hogy az üveget rúdalakban vezetnők be, úgy is eljárhatunk, hogy a megolvasztandó anyagot granáliák vagy hajlékony kábelek alakjában vezetjük be a (b) cső üregébe. A „szállító légáram" a (d) vezetéken át lép be. Hogy a (b) csőelektródát lehetőleg csak egy helyen hevítsük föl, illetve annak egy helyen való hevítését elősegítsük, azt az (e) helyig célszerűen rézbevonattal látjuk el, egyúttal a (b) csöelektródát e cél elősegítésére alsó részében szűkebb keresztmetszettel képezhetjük ki. Az elrendezést megfordítva is foganatosíthatjuk úgy, hogy a megolvasztandó anyagot helytállóan és az olvasztó-és röpítőszerkezetet mozgathatóan rendezzük el. Utóbbit például úgy is kiképezhetjük, hogy két egymás mellett elrendezett fúvóka közül a felsőből egy forró szúróláng lép ki, míg az alsó végzi a kiröpítést. A rétegek a bevont fölülethez hozzátapadok vagy attól leválaszthatóak; lehetnek, utóbbi esetben a leválasztott bevonatanyag önálló alakkal biró testeket képez. Az 1. illetve 2. ábrának megfelelő berendezésnél a tömör rúd helyett egy csövet is alkalmazhatunk, amely belsejében egy a cső anyagának hígfolyósságát növelő folyósítóanyagot vagy pedig fémeknél pl. redukáló hatást kifejtő anyagot tartalmaz. Az eljárásnak egy kiviteli változata abban áll, hogy porból és egy alkalmas kötőanyagból, illetve folyósítóanyagból egy rudat sajtolunk, amikor is a fúvókészülékre csak az a föladat hárul, hogy a már szétosztott anyagot fölhevítse és a részecskéknek az összefüggő bevonatok létrejöveteléhez szükséges mozgási erélyt kölcsönözze, tulajdonképeni szétosztást és porlasztást azonban nem kell végeznie. A találmánybeli eljárás foganatosításánál természetesen a leírt foganatosítási módoktól eltérően még sokfélekép eljárhatunk és a leírtak csak kiviteli példák gyanánt vannak megemlítve. Üveg helyett más megolvasztható anyagokat, fémeket stb. is alkalmazhatunk rudak, csövek* granáliák vagy alakra sajtolt keverékek alakjában. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Az 50569. számú törzsszabadalomban védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a célszerűen rúdalakú bevonóanyagból folytatólagosan mindig csak csekély mennyiségeket olvasztunk le és ezeket leolvasztás után szétporlasztjuk és a bevonandó fölületre röpítjük. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás fogana-