62799. lajstromszámú szabadalom • "Rabitz" falhoz való megerősítőszög

Megjelent 1914. évi március hó 34-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HH' HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 62799. szám. VHI/d. OSZTÁLY. „Rabitz"-ialhoz való megerősítőszög. ROTHFISCHER KÁROLY LAKATOS PEST-SZENT-LÓRINCZEN. A bejelentés napja 1913 március hó 22-ike A „Rabitz "-falak készítésénél használatos hálók kifeszítésére alkalmazott és a téglafalon megerősítendő vasrudak megerősítésére eddigelé közönséges befelé haj' lított kampós szöget használtak. Ezen szögek alkalmazásának az a hátrányuk, hogy a falba való beverésnél a kalapáccsal a szög fejére mért ütések folytán a belső sarkok megtörnek, minek következtében a fej — különösen ha a szög kemény vagy rossz anyagból készült — kienged, sőt legnagyobb részt le is törik. Azonkívül i fal száradásánál föllépő feszültségek szintén behatással vannak a fejre és miután az az ütés alatt amúgy is szenvedett, a feszültségnek megfelelő mértékben ellentállni nem képes. A jelen találmány tárgyát képező* szög már most mindezen hátrányokat kiküszöböli, amennyiben az oly módon van kiké pezve, hogy a kalapács által mért ütések nem a fejre, hanem közvetlenül a szög ^zárára vitetnek át, minek következtében a fej beverés alatt nem szenved és így tartóképességében semmiképen be nem íolyásoltatik. A találmánynak egy példaképeni kiviteli alakja a mellékelt rajzon van bemutalva. 1. ábra az eddigelé alkalmazásban lévő szöget mutatja távlati rajzban. 2. ábra a jelen találmány szerint kiképezett szöget ábrázolja ugyancsak távlati rajzban, míg a 3. ábra a jelen szög alkalmazásának módját tünteti föl. Az eddigelé használatos szögek oly módon vannak kiképezve, hogy az (a) szár vastagabb végét a rajzon föltüntetett alakban hajlítjuk meg és a téglafalra megerősítendő vasrudat a (c) kampóba helyezzük be. Ha már most a szöget beverjük a falba, úgy a kalapáccsal a szög (b) fejlapjára mért ütések folytán a szög feje — miután azokat közvetlenül a fejre mérjük - - szenved és belső sarkai megtörnek vagy megrepednek és így tartóképességéből lényegesen veszít ha a szög esetleg kemény vagy rossz anyagból készült, úgy feje könnyen le is törik. A jelen találmány szerinti szöget a fejen túl a (d) nyúlvánnyal látjuk el, amely a szöggel egy darabból lesz kovácsolva. Ha már most a szöget a falba verjük, akkor a kalapácsütések nem mint eddig a szögfejre, hanem közvetlenül a szárra vitetnek ál. Ebből önként értetődik, hogy a fej az