62766. lajstromszámú szabadalom • Foncsorozó készülék

— 2 tárcsával fölszerelt (15) hajtótengelyről nyeri, a (16, 17) kúpkerékpár segélyével. Ugyanezen (15) hajtótengelyről nyerik a (8) foncsorozóedények is lengő mozgásukat a 3. ábra szerinti szerkezeti elrendezés segélyével. A (15) hajtótengelyre egy (19) bütykös tárcsa van felszerelve, mely az alaplemezhez helytállóan, de forgathatóan ágyazott (20) kétkarú emeltyűvel müködiK össze. Ezen emeltyű másik karján a (21) rúgó hatása alatt lefelé szorított(22); függélyes rúd támaszkodik, mely az állványzatra erősített perselyekben van vezetve, és az állványzatban forgathatóan megerősített (9) könyökemeltyük egyik karjával kap< solódik. Ezen (9) könyökemeltyűk másik karjába vannak a (8) lengő foncsorozó edények beakasztva, melyek külső kerületükön, vagy egy az (1) főtengelyt lazán átfogó gyűrű segélyével úgy vannak vezetve, hogy az elérni kívánt lengő mozgás létrejön. Ezen vezetékek azonban nélkülözhetők, ha a (10) emeltyűk helyett olyan, a (22) függélyes rúddal kényszermozgásúlag összekötött menesztőket alkalmazunk, melyek a (9) könyökemeltyük forgató hatásával egyértelmű forgatóhatást hoznak létre. Ezen szerkezeti részlelek a rajzon nincsenek feltüntetbe. Valahányszor már most a (20) emeltyű a bütykös tárcsa által lefelé, és a (22) rúd fölfele mozgattatik, a (9) könyökemeltyűáttétel folytán a (8) lengőedény egy kilengést végez; a bütyök túlhaladásánál a (21) rúgó a (22) rudat visszahozza előbbi helyzetébe, amikor is a (8) edény a könyök^meltyűáttétel folytán az előbbivel ellenkező értelmű kilengést végez. Hogy az egymásra következő (8) foncsorozóedények a tömeghatások elkerülésére váltakozva ellentétes értelemben mozogjanak, lehet a találmány tárgyának egy további, módosított foganatosítási alakjánál a (22) függélyes rúddal kapcsolt és az alsó foncsorozó edények lengetésére szolgáló könyökemeltyűt két kar helyett három, (24, 28, 27) karral kiképezni. (4. &bra.) Ha a (27) kart egy (26) vonórúd segélyével a felső foncsorozó edény lengető (25, 29) könyökemeltyűjének (25) karjával kötjük össze, könnyű belátni, hogy az edények váltakozya ellentétes értelmű kilengéseket fognak végezni. A foncsorozó üzemi föltételeinek változása szerint a találmány értelmében a (8) edény kilengéseinek nagysága is változtatható. E célból a (9) könyökemeltyűknek a (22) rúddal kapcsolt karjainak hoszszát módosítjuk, oly módon, hogy ezen emeltyűkaron egymás mellett több csapiuratot állítunk elő. Lehet a kilengések nagyságát a (19) bütykös tárcsának más bütyökméretekkel bíró tárcsával való kicserélése által is módosítani. A készülék működése a következő: Az iszapot a legfölső (2) forgótányérba adagoljuk be, lehetőleg közel az (1) főtengelyhez. Itt az anyag forgásba jutva eljut a tányér kúpos, foncsorozott fölületéhez, melyen a centrifugális erő által csavarvonalban fölemeltetve, a tányér legfölső peremén át a (8) foncsorozó edény belső falára szóratik, ahonnan a (11) gyűjtőcsatornába és ennek fenéknyílásain át a kúpos foncsorozó fenékre jut. A (8) edénynek lökésszerűen egymásra következő lengései hatása alatt az iszap csavarvonalaiban'mozog a kúpos foncsorozó fölületen a tengelymenti nyílásig, ahonnan az alatta forgó foncsorozó tányérba, onnan a másikig lengő foncsorozó edénybe a gyűjtőcsatornába és a kúpos fenékre kerül. Az utolsó tányérból az iszap a (13) felfogóedénybe jut, ahonnan a (14) nyíláson át távozik. A képződött aranvfoncsornak az edényekről való leválasztása céljából úgy a (2) forgó tányérok, mint a (8) foncsorozó edények a (4) állványból könnyen és gyorsan kivehetők és visszaszerelhetek. Az iszaprészek pályájának csavarvonalban való meghosszabbítása, továbbá pedig a lökésszerűen ható lengések alkalmazása folytán az aranyrészecskéknek az eddig ismert foncsorozókészülékekkel szemben több idejük és alkalmuk van a foncsorozófölületekkel érintkezésbe jutni,