62760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pillanatnyilag tetszőlegesen beállítható ellentállású röntgensugaraknak folytonos üzemben való előállítására
Megjelent 1»14. évi március lió 21 -én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jEn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62760. szám. VII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés pillanatnyilag tetszőlegesen beállítható ellentállású röntgensugaraknak folytonos üzemben való előállítására. DR LILIENFELD JULIUS EDGÁR MAGÁNTANÁR LEIPZIGBEN. A bejelentés napja 1912 október hó 9-ike. Elsőbbsége 1911 október hó 10-ike. Bizonyos szokásos tipusú röntgencsőben, miként ismeretes, a sugárzás ellentállást a csőben uralkodó gázsürűség által van megadva. Ez a gázsűrüség általában véve a folytonos üzem közben csökken, a cső mindig ellentállóbbá (keményebbé) válik, míg az végül az áramnak oly ellenállást nyújt, melynél az használhatatlanná válik. Megkísérelték aztán, hogy úgynevezett regeneráló berendezések segélyével a csőben uralkodó gázsűrüséget újra növeljék. A gyakorlati ember előtt azonban ismeretes, hogy a nyomásnak ezen regenerálása igen sok hátránnyal jár és csak ; szükségképeni segédeszköznek tekinhető. Ezért szükséges, hogy különböző célokra különböző ellentállási fokkal biró csöve- , ket tartsunk készletben. Egyetlen cső semmiesetre sem volt elegendő. A következőkben oly cső szerkezetét írjuk le, melynek súgárzási ellentállását nem a gázsűrűség változtatása idézi elő. A gázsűrűség ebben a csőben m!ár kezdetileg oly csekély, a cső tehát oly ellentálló, hogy a szokásos szerkezeti induktor segélyével áramot egyáltalában nem lehetne bevezetni, azon segédeszközök nélkül, melyeknek az említett célra való fölhasz- , nálása jelen találmány tárgyát képezi. Egy csőnek ellentállása (keménysége) a katódánál föllépő potenciál eséssel egyenértékű. A röntgencsöveknél szokásos aluminiumkatodánál elegendő gázritkítás esetén a potenciálesés oly nagy, hogy az induktor-feszültség nem elégséges annak legyőzésére. Yan azonban lehetőség arra, hogy a katóda-potenciálkülönbséget csökkentsük. Ezek közül az egyik mód abban áll, hogy katóda gyanánt fehéren izzó, bizonyos oxydokkal bevont (3) platinalemezt (1—4. ábrák) alkalmazzunk. Tapasztaltam, hogy az ily katódánál föllépő potenciálesés a legteljesebb vákuum esetén is csak néhány voltot tesz ki. Ennek folytán az ily kjatódából közvetlenül kisúgárzott katódasugarak nem képesek a használatos -keménységi fokkal biró röntgensugarakat létrehozni. Azonban azt is tapasztaltam, hogy a legtökéletesebb vákuumban a (3) katóda és tetszőleges (4) anóda között ilyképen megindított kisülés a csőben vezetőképességet létesít és pedig tetszőleges nagyságú és annál nagyobb vezetőképességet, minél erősebb az izzóelektródából az anódához folyó áram. Ezt a teljes vákuumban vezetőképességet létesítő áramot „primér kisülés"-nek nevezem.
