62758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet rostos anyagból és hidraulikus vagy más kötőszerből álló lemezeknek vagy rétegeknek formálására ill. verésére

— 2 -azon nyújtása folytán, melynek az aláve­tendő, hogy az üregekbe jól behatoljon. Mihelyt az anyag az ütegekbe behatolt, a reája ütődő testeknek eleven ereje az anyagra nyújtó és duzzasztó hatást- gya­korol, ennek folytán minden irányban kiterjeszkedik, a szakadásokat zárja és a mintának összes legapróbb részleteibe behatol. Az anyag különböző módon vihető rá a matricára és pedig vagy egy más előze­tesen megformált, de még le nem kötött nedves lap alakjában vagy egy szin­tén előzetesen megalakított lap alakjában, melyen aztán utólag további anyagot te­regetünk szét vagy pedig egy alátét gya­nánt szolgáló vászondarabon elhelyezett laza anyagréteg alakjában, vagy végül egy közvetlenül a formán szétteregeteít anyagréteg alakjában, egyszóval a rostos anyagból és kötő szerből álló keverék bár­mily tetszőleges módon vihető rá a for­mára. Előnyös a matricát a rajta lévő lappal illetőleg anyagréteggel együtt erősen ré­zsútos helyzetben tartani, hogy az ütések elvégzésére alkalmazott testek az általuk létesített mélyítésekben meg ne akadja­nak és hogy azok legurulásuk közben sú­lyuk folytán ne nyújtsák ki az anyagot. Ahelyett, hogy a verendő lapot egy­szerre egész fölületén vetnők alá a meg­munkálásnak, célszerűbb ezen megmun­kálást egymást követő párhuzamos zónák­ban foganatosítani, mely célból a formát a szilárd, illetőleg folyós anyagot kivető csövek előtt megfelelő sebességgel egyen­letesen mozgatjuk tova. Ezáltal megaka­dályoztatik, hogy az anyagnak az ütések hatása alatt végbemenő nyújtása folytán ráncok képződjenek. Az ily mjunkával továbbá lehetővé válik kisebb méretű .szerkezetet alkalmazni, mert ha a formát hosszirányban mozgatjuk, akkor a szer­kezetnek az egyik méretben csak a forma .szélességével kell egyenlőnek lennie, míg a másik méretben tetszőleges kicsinyre szabható, bármily hosszú is a forma. A .záró csöveket merőleges vagy közel me­rőleges helyzetben tárjuk a megmunká­landó lemez föli'iletéhez; azok egy vagy több sorban rendezhetők el és egy vagy több tartályból táplálhatok. Ha az eljárás foganatosításához vizet használunk ,akkor a szóró csöveket víz­szintesen rendezzük el és azokat vagy egyenes vonalban ide-oda, vagy pedig kör­ben mozgatjuk úgy, hogy a megmunká­landó lemeznek egyetlen pontja sem vo­natik ki a behatás alól. A mellékelt rajzokban a találmány tár­gyát képező eljárás foganatosítására szol­gáló szerkezet néhány foganatosítási alak­jában van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrák az egyik foganatosítási alaknak oldal-, illetőleg végnézetét tünte­tik föl, a 3. és 4. ábrák oldal-, illetőleg fölülné­zetben oly foganatosítási alakot tüntetnek föl, mely szilárd testekkel, pl. golyókkal való munka számára van tervezve, az 5. és 6. ábrák módosításokat föltüntető részletrajzok. A még nedves, verendő (1) lemez a (2) matricára van ráhelyezve, mely rézsútos helyzetben a (3) kocsin nyugszik mely utóbbi egy sor (5) cső előtt eltolható. Ezen csövek a (4) tápcsövek útján a szi­lárd testeket, előnyösen golyókat tartal­mazó (6) tartállyal vannak összekötve, melyből a golyók a (4, 5) csöveken át ki­fuva, mintegy cső alakjában az (1) lemez­hez vettetnek. Ennél a foganatosítási alaknál az (5) csöveknek végei különböző magasságban, vagyis egy rézsútos vonal mentén fek­szenek, melynek végei a lemeznek alsó és felső szélébe esnek úgy, hogy a golyók a lemezt egész szélességben és oly zóná­ban érik, mely a (3) kocsi eltolásának mérvében önmagával párhuzamosan elto­lódik. A munka kezdetén a lemeznek mellső vége a (7) pontban fekszik és an­nak csak felső sarkához jut golyó; az elto­lás folyamán aztán a megmunkálási zóna hossza folyton növekszik. Mihelyt aztán a lemeznek mellső vége a (8) pontot el-

Next

/
Thumbnails
Contents