62756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet rostos anyagból és hidraulikus és más kötőszerből álló tárgyaknak formálására, ill. domborítására
— 2 eltolódását elősegítve, a nyomás egyenletes elosztását biztosítja. A találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására egy hydraulikus vagy, más sajtót alkalmazunk, melynek (a) feje (1. ábra) alsó oldalán a (b) keretet hordja, melynek magassága nagyobb, mint a reprodukálandó relief legkiemelkedőbb részének magassága. Ezen a kereten egy második, ugyanoly nagyságú (c) keret segélyével a (d) kaucsuklap van rögzítve úgy, hogy az (a) fej és a (d) lap között a zárt (e) tér képződik, melyet a zárható (f) nyílásokon át vízzel töltünk meg. A (g) minta a (h) asztalra van szerelve, mely a (c) keretbe lehetőleg pontosan beillő (i) kerettel bír. A formálandó (j) masszát a (g) mintán lehetőleg 'egyenletes rétegben teregetjük ke és az előzőkben leírt sajtoló fejjel sajtoljuk. Ekközben az (e) térbe bezárt víz a min- • Iának kiemelkedő részei által a mintának üregei felé szoríttatik ki. A kaucsuklap ezen nyomást követve, saját eltolódásával elősegíti a formálandó masszának eltolódásait. Mihelyt a kaucsuk a mintán mindenhol fölfekszik, a nyomás a minta egész fölületén egyenletesen eloszlik és a masszát egyenletesen sajtolja, minek következtében a reprodukció minden pontban egyenlően éles lesz. Oly anyagok sajtolásánál, melyekből a sajtolásközben levegő vagy fölös víz távozik, a sajtolandó anyag és a kaucsuklap közé a (k) nemezbetétet helyezzük, mely az asztal (i) keretének széléig terjed. A nemezbetétnek az (i) kerten fekvő része az (1) bádogkerettel van födve, mely egymástól kis távolságban fekvő (m) kiszögelé. sekkel bír, melyek megakadályozzák, hogy a kaucsuklap a nemezbetétnek ezen kiszögelések között fekvő részeit összenyomja úgy, hogy ezen pontokban a sajtolt anyagból a nemezbetétbe jutott víz vagy levegő távozhat. A masszának a mintán való szétteregetése hosszadalmas és igen gondosan foganatosítandó munkával jár, miért is ajánlatos oly reliefeknél, melyek nem igen magasak, a masszát ismert módon előállított lapok alakjában a mintára rávinni. A kaucsuknak a masszát magával menesztő képessége és azon körülmény folytán, hogy a jelen eljárásnál a kiemelkedő részeken fekvő anyag előbb sajtoltatik, lehetővé teszi az anyaglapok szakadását alacsony reliefeknél elkerülni. Kisebb reliefeknél a szerkezet egyszerűsíthető és egy egyszerű (n) kaucsuklap (2. ábra) alkalmazható, melynek vastagsága a relief legmagasabb részének többszörösét teszi ki és melyet a sajtoló fej alsó részén erősítünk meg. Mennél vastagabb a kaucsuklap, annál egyenletesebb lesz az elért végső sajtolás. Egy vékony kaucsuklap ellenben a kiemelkedő részeken túlerős és a minta üregeinek megfelelő pontokban túlgyenge sajtolást okozna. A kaucsuklap okozta eltolási munka következőképpen megy végbe. A massza először is a minta kiemelkedő részeinek megfelelő pontokban sajtoltatik és ezeken a helyeken fogva tartatik, míg a minta üregeiben levő massza ekkor még teljesen szabad. A masszában tehát egymás mellett oly rétegek váltakoznak, melyek már aránylag erősen összesajtoltattak, vagy melyek még egyáltalán nem sajtoltattak. Ugyanekkor a kaucsuklap, mely hasonló módon különböző mértékben van a különböző pontokban összenyomva, a.z üregekbe behatol és ugyanoly eltolódási hatásokat szenved, mint amilyenek a masszában eszközlendők, minek következtében a masszát magával húzza. Mihelyt az üregek ki vannak töltve, a különböző részeknek sajtolása mindinkább egyenletesebbé válik, és pedig oly mértékben, mint amilyenben az összlenyomás növekszik. Az üregekbe behatolt kaucsuk ezen pillanattól kezdve úgy hat, mint az (e) térben (1. ábra) levő folyadék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás rostos anyagból és hydraulikus vagy más kötőszerből álló tárgyaknak *
