62753. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy szaporaságú elektromos rezgések létesítésére

Megjelent 1»14. évi március lió 21 -én. MAGY. KIR. SZABADALMI vBEl HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6275B. szám. VH/j. OSZTÁLY. Berendezés nagy szaporaságú elektromos rezgések létesítésére. JACOVIELLO FEL1CE TANÁR PÁRMÁBAN. Pótszabadalom az 55533. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1910 augusztus hó 27-ike. A törzsszabadalom leírásában kifejtet­tük, hogy a mágneses fúváhatást a talál­mány értelmében a fényív irányában be­fúvott gázsugárral helyettesítjük. A talál­mány tárgya a gázsugár létesítésére szol­gáló, a törzsszábadalomban védett beren­dezések további kiképzése. Ha nyomás alatt álló gázt zárt térből tetszőleges alakú nyíláson keresztül má­sik, kisebb nyomású térbe bocsátunk, a betóduló gáz a nyílás alakját veszi fel és ezen keresztmetszetet a nyomás nagysá­gától függően a belépő nyílástól távolabb fekvő keresztmetszetekben is megtartja; ha ellenben a nyomás kisebb, úgy a nyí­lástól mért néhány mm.-nyi távolságban kiszélesedik és a nyílástól nyert eredeti alakját elveszti. A betóduló gáznak a nyí­lás és a nyomás, illetőleg a nyomás léte­sítette sebesség következtében beálló alak­ját nevezzük gázsugárnak. Köralakú nyílásnál a gázsugár alakja hengeres és fönnt ecsetelt alakot vesz föl. (1. és 2. ábra). Az 1. 'ábránál a gáznyo­más kisebb, a 2. ábránál nagyobb. Ha a lyuk gyűrüalakú (3. ábra), úgy a sugárcső, illetőleg kettős csonkakúp alak­kal bír, míg egyenes hasítékon való átbo­csátásnál (4. ábra) szalagalakú sugarat nyerünk, mikor is a szalag- vagy lemez­alakú elektródák végei az elektródák irá­nyára merőleges síkban vannak elhe­lyezve és a hasítékból kilépő gázsugár ugyanezen síkban fekszik. A törzsszabadalom és a jelen találmány tárgya oly berendezés, melynek segélyé­vel a fentiekben jellemzett gázsugár által elfoglalt térben elektromos fényívet léte­sítünk olyképen, hogy az ívet alkotó áramerővonalak iránya a gázsugarat al­kotó egyes molekulák pályáival közel egybeesik, illetőleg azokat kis szög alatt metszi. Ebből következik, hogy az áram létesítésére használt ionok mozgásiránya ugyanaz lesz, mint a gázmolekulák moz­gásiránya. Ezen cél elérésére a gázsugarat az elektródák létesítette fényív irányában kell előállítani, azaz ha a fényív csőalakú, úgy a gázsugárnak is csőalakot (5. és 6. ábra), vagy ha szalagaiakú, úgy a gázsugárnak is szalagalakot adunk (4. ábra). Abban az esetben, ha a gázsugár a fényívnek csak egy részével kerül érintkezésbe, a többi rész nem hasznosíttatnék és létesítése munkaveszteséggel járna. Ebből követke­zik, hogy a gázsugárnak, amennyire csak

Next

/
Thumbnails
Contents