62746. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kölcsönös hatás létesítésére folyadékok és gázok vagy gőzök között

— 3 -dék a (41) túlfolyási csövön át távozik. Ha azonban a folyadékot a tok fölső részétől annak alsó részébe vissza akarjuk vezetni, akkor azt újból fölhasználhatjuk. Ekkor a (39) cső, amint az az 1. ábrán pontozottan látható, el van vezetve az alsó (34) lap egyik nyílásához. A folyadéknak a tokb'ol való kivezetésére szolgáló nyílást el kell zárni, hogy megakadályozzuk a légáram bejutását, amely korlátozhatná vagy egészen megakaszthatná a folyadék kifolyását. Az alsó (34) lapon-még (42) cső is elrendezhető, amely fölső végén a folyadék forgási irányával szemben fekvő nyílással bír úgy, hogy a fölös folyadékot fölveszi. A mint a rajzból látható, ezen cső célszerűen úgy van elrendezve, hogy a kifolyás zárását képezi. Lehet olyan berendezésről is gondoskodni, amellyel a folyadék melegíthető, vagy hűthető, mielőtt azt a kivezető (36) nyílásokon való áthaladásuk után az (a) tokba visszavezetjük. így pl. alkalmazhatjuk a (38) kivezető csatornában a (44) melegítő vagy hűtőcsövet. A mint a rajzon látható, a (c) tartály fölső részének elzárására a lyukazott (43) tok van alkalmazva. Ezen tok nyílásai súgárirányúak' és a toknak az a rendeltetése, hogy beszüntesse vagy korlátozza a gázáram örvénylő mozgását, ha az a (c) tartályba jut. A nyílásokat lehet csupán tangenciálisan, vagy fölváltva sugárirányban és tangenciálisan elrendezni. Megjegyzendő, hogy habár a rajzban a (36) kivezető nyílásoknak csak egy egyszerű gyűrűje van föltüntetve, mindazonáltal két vagy több gyűrű is alkalmazható, vagy pedig egyéb eszközök is használhatók a folyadék eltávolítására. Némely esetben tehát semmiféle berendezésről sem kell gondoskodni a tok fölső részén a folyadék eltávolítására. A 3. ábrában föltüntetett nyílások általában hasonlók azokhoz, amelyek a törzsszabadalom 8. és 9. ábráján láthatók. Ezen 3. ábra azt mutatja, hogy a gáz bevezetésére szolgáló (b) nyílások a vízszintes fele hajlanak, amely hajlás fölfelé vagy lefelé irányúihat. A lefelé való lejtés megkönynyíti a gázban lebegő szilárd részek leesését és ott alkalmazható, ahol meg akarjuk rövidíteni a kölcsönhatást a folyadék és gáz között, azáltal, hogy a folyadéknak lefelé folyó részét növeljük. A (b) nyílások fölfelé lejtésével emelő hatást létesítünk a folyadékra, amely hatás hasonló ahhoz, amelyet az 1. és 2. ábra szerinti berendezéssel lehet elérni, anélkül azonban, hogy szükséges volna a kónikus (a) tok alkalmazása. A gázáramok ekkor közvetlenül forgó és fölfelé irányuló mozgást közölnek a folyadékkal. Habár a fölfelé lejtésű (b) nyílások alkalmazása, amilyenek a 3. ábrában láthatók, némely esetben fölöslegessé teszik, hogy velük együtt kúpalakú tokot alkalmazzunk, más esetekben mégis ajánlatos a lejtéssel biró nyílásokat kúpalakú tokban alkalmazni és ekképen a két rendszert kombinálni, oly célból, hogy a folyadéknak olyan mozgást adjunk, amelynek az örvénylő mozgáshoz viszonyított derékszögű irányú része van. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Az 58209. sz, törzsszabadalomban védett, folyadékok és gázok vagy gőzök közötti kölcsönös hatás létesítésére szolgáló berendezés foganatosítási alakja, jellemezve érintő irányú nyílások által, amelyek egy olyan sík felé hajlanak, amely derékszög alatt fekszik azon tengelyhez, amely körül a gázáramok az (a) tokban keringenek úgy, hogy a gázáramok miután a nyilasokon keresztül haladtak, a folyadékrészecskéknek közvetlenül olyan részletmozgást kölcsönöznek, amely párhuzamos az örvénylési tengellyel, oly célból, hogy a folyadék szétoszlása a kölcsönhatást előidéző fölületen létesüljön, illetve előmozdittassék. 2. Az 1. igény szerinti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a lefelé konvergáló, érintő irányú lyukakkal ellátott (a) tok által amely berendezésekkel van ellátva a folyadéknak a tok