62735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a víz lágyítására szolgáló szulfátmaradéklúgoknak tartóssá tételére
Megjelent 1914. évi március hó Síl-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL 62735. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Eljárás a víz lágyítására szolgáló szulfátmaradéklúgoknak tartóssá tételére. DR GÜNTHER VILMOS GYÁROS KASSELBEN. A bejelentés napja 1913 májas hó 6-ika. Víz lágyítására már eddig- is használtak szulfátmaradéklúgokat és más hasonló al•.álikus maradéklugokat és pedig úgyhijgí-ott, mint tömény lúgokat is. Javallatba hozták már ^eaen lúgoknak szárítását is, amienynyiben ezzel az alkáliáknak a visszanyerésie jár. Az, organikus alkatrészekre azonban nem fektettek .súlyt, s azok például a lángkemencében, valamint a forgókemencében égbemenő munkafolyamatnál is teljesein zétbontattak. Kitűnt már most, hogy a besűrített szulfátmaradéklugoknak víz lágyítására való alkalmazásuknál nagy hátrányaik vannak. Ezek abban állainak, hogy ezek a besűrített lúgok már rövid idő múlva megváltoznak és sóknak a kiválása mellett szilárdabakkáis válnak, aiminek következtében többé májnem folyékonyak, és összetételük nem egyenletes. A kikristályosított lúgoknak egyenlőtlen összetétele azonban a teljes föloldás elérésére fölmelegítést tesz szükségessé, mivel különben a besűrített lúgnak föloldásánál az orgános és anorgános alkatrészek1 nem oszlanak el az eredeti maradéktagoknak megfelelő aráínyban. A besűrített lúgoknak szállítása lazoinfölül drága edényeket igényel, amihez még az is hozzár járul, hogy a lúgokkal együtt sok vizet is kell szállítani és azért is a szállítási díjat fizetni. A találmány tárgya imár most oly eljárás, mely a fönt említett hátrányokat teljesen megszünteti. E célból a szárítást lehetőleg alacsony hőfokon végezzük úgy, hogy !az orgános anyagok nem bomlanak szét. A szárítás gyorsítása céljából a szárítandó réteget vékonyra vesszük iés szükség esetén a víz elpárologtatására szükséges hőfokot vár kuum segélyével csökkentjük. Egy ily szár rítási munkafolyamattal nyert termék az anyagoktat ugyanolyan keverési arányban tartalmazza, mint az eredeti oldat. A száraz anyaginak későbbi tartósságát lényegesen azáltal emeljük, hogy a szabad alkálit szénsavval lekötjük. Ezt a szárított lúgnak nagy fölületnövekedése következtében könnyen vihetjük' végbe, mivel a szár rított lug a levegőből szénsavat vesz föl. Szénsavdús gázok az alkálinak lekötését gyorsítják. Ahelyett, hogy a ,szárított anyagra szénsavat hatni hagyunk, la szabad alkálit részben vagy egészben a szárítás előtt is leköthetjük lazálitlal, hogy 'a maradéklugokat szénsavdús gázokkal kezeljük. Ez az eljárás különösein akkor ajánlatos, ha ilyein szénsavdús forró gázok fölött rendelke-
