62728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy csarnokok fölépítésére

szalagok alkalmazása nélkül készíthető el, minthogy önmagában merev tartót képez. További előny az is, hogy legalább a csarnok második felénele fölállítása közben a billentés mindig a kész csarnok egyik oldalának végleges talpai körül történik, ami által a végleges csarnok egyenességének betartása igen megkönnyíttetik. A rajzon egy ily csarnok fölépítése az egyes munkafázisokban van föltüntetve. Az 1—13. ábrákban a csarnok keresztmetszete, ill. egy heveder homloknézete az egymásra kővetkező különböző munkafázisokban az 1. ábrabeli kezdettől a 13. ábrabeli befejezésig van föltüntetve. 14. ábra egy épülőfélben lévő csarnokrész legszélső végének távlati képe a legutolsó hevederrészek beszerelésekor, vagyis akkor, amidőn a csarnok már majdnem be van fejezve. Ezen ábrából láthatjuk, hogy mindig két-két heveder haránt- és átlós kötések révén egy-egy önmagában merev hevederpárrá van egyesítve és együttesen billentetnek egy egyetlen emelőállvány* révén. Az egyes hevederpárok egymással csak haránttartók révén kapcsoltatnak. A föltüntetett példában a kész heveder (13. ábra) az (a, b, c,' d, e, f) hevederrészekből áll, melyeknek mindegyike viszont több, körülbelül egyforma hosszúságú mezőből vagy szakaszból képeztetik. A következőkben ugyan mindig csak egy hevederről, ill. egy heveder részeiről lesz szó, de hangsúlyozandó, hogy mindig két-két heveder már a fölépítés közben egy-egy hevederpárrá egyesíttetik s közös emelőművel billentetik s hogy mindig a fölépítendő csatornadarabhoz, ill. esetleg az egész csarnokhoz tartozó összes hevederpárok egy időben és egyenletesen billentetnek fel és egészíttetnek ki (14. abra). A föltüntetett foganatosítási példánál a hevederrészek egyes szakaszait egy külső és egy belső hevederrúd, két harántrúd és egy diagonális képezi, mimellett mindegyik harántrúd két egymást követő mezőhöz tartozik. A bal és jobb hevederfél alsó (a), ill. (f) hevederrészei egyenként hat mezőből állnak, melyek közül a legalsó (al), ill. (f6) mező (r, s, t), ill. (u, v, w) háromszögek gyanánt van kiképezve. A legalsó (r), ill. (w) pontokhoz vannak az (rl), ill. (wl) talplapok erősítve, melyek a csarnok elkészültekor a szilárdan alapozott (x), ill. (y) ágyakra fekszenek fel. Legelőször (1. ábra) az (a) hevederrészt a földön fekve összeszereljük. Ezután jobb végére a következő (b) hevederrész szomszédos (bl) mezőjének felső és alsó rúdját és átlós rúdját szereljük hozzá s ezután a (g) emelőbak révén az (a) hevederrészt a (t) felfekvési pont körül annyira billentjük fel, hogy a következő (bl) mezőt hozzászerelhessük. (2. ábra.) Ezután a következő (b2) mező felső és alsó hevederrúdját és diagonálisát hozzászerelvén, az (a és bl) részekből álló tartót a (t) pont körül újból annyival billentjük feljebb, hogy a (b2) mezőt teljesen elkészíthessük (3. ábra). E helyzetben hozzászereljük a következő (cl) mező alsó és felső hevederrúdját és átlós rúdját s a (g) emelőbak jobbratolása után a kész hevederrészt a (t) pont körül ismét megemeljük annyira, hogy a (cl) mezőt teljesen elkészíthessük (4. ábra). Ezután a (g) bak eltolása nélkül újból megemeljük a kész hevederrészt s hozzászereljük a (c2) mező felső és alsó rúdját, melyek a hevederfél végpontjában, vagyis a heveder (h) gerincében találkoznak s egyesittetnek (5. ábra). A (g) bakot újból megfelelő darabbal jobbra toljuk el s az (a, b, c) bal hevederfélt annyira emeljük meg, hogy a (dl) mezőt hozzászerelhessük (6. ábra) és a (zl) vonószalagot bekapcsolhassuk (7. ábra). Ugyanily módon következik a következő (d2) stb. hevederrészek aláépítése. Az építkezés előrehaladásának megfelelően időről-időre a vonóhuzal kicserélendő s a jobb hevederfél mélyebb pontján alkalmazandó; a (zl) vonószalagot (7. és 8. ábra) tehát a