62726. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lyukaknak egymás mellett való fúrásánál a kőzetfúró vezetésére
Megjelent 1914. évi március hó Síl-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 62726. szám. XXI/e. OSZTÁLY Berendezés lyukaknak egymás mellett való fúrásánál a kőzetfúró vezetésére. H. FLOTTMANN & COMP. CÉG HERNEBEN. A bejelentés napja 1913 április hó 1-je. Elsőbbsége 1912 augusztus hó 27-ike. Kőzetfúró gépeket (lökésekkel működő fúrógépeket, fúrókalapácsokat) általánosan azáltal alkalmazzák réselőállításra, hogy a kőzetbe lehetőleg szorosan egymás mellett, párhuzamosan lyukakat vágnak. A lyukaknak szorosan egymás mellett való elhelyezését azonban korlátozza azon föltétel, hogy a lyukak között hídrész maradjon meg, mely a kőzetfúrónak a szükséges vezetést képes szolgáltatni, úgy hogy a fúró munkaközben a szomszédos lyukba nem tér ki. Ezen hídrészeknek a kőzet minőségéhez képest esetleg aránylag vastagoknak kell lenniök. A lyukak kifúrása után utólagos munkával a hídrészeket el kell távolítani, hogy összefüggő rés keletkezzék. Az is ismeretes, hogy a fúrónak a szomszédos lyukba való kitérését azáltal akadályozzák meg, hogy a szomszédos lyukat rúddal vagy csővel töltik ki. Ily töltőtesteknek azonban nagy ellentálló képességű anyagból (vasból) kell állaniok, mert különben a szükséges vezetést nem képesek szolgáltatni; ezenkívül a szomszédos lyuk kifúrása után kihúzhatóknak kell lenniök. Minthogy azonban a fúrókoronának a töltőtest közvetlen közfelében kell működnie, hogy hídrész ne maradjon meg, el nem kerülhető az, hogy a fúrókorona a töltőtesttel ne érintkezzék és ezért külső élein el ne tompuljon, különösen azért, mert a töltőtestet az említett ok miatt nem szabad szilárdan beverni, hanem annak lazán kell állania, tehát oldallengéseknek van alávetve. A találmány abban áll, hogy a fúróra vezetéktestet tolunk rá, melynek egyik része a fúrónak a munkahelyen vezetést ad, másik része pedig a szomszédos lyuk falaihoz való támaszkodás által magát a vezetéktestet vezeti. A vezetéktest keresztmetszete tehát két szomszédos lyuk keresztmetszetébe illik bele, vagyis elméletileg egymást érintő, párhuzamos két hengeres testből áll, melyek az érintkezési ponton egymással egyesítve vannak. Hogy a fúró vezetése már a fúrás kezdetének pillanatában is biztosítva legyen, a vezetéktestnek a szomszédos lyukba vezetett része hosszabb, mint az, mely a fúrót körülveszi. A találmány tárgyának egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve és pedig az 1. ábrán kőzettömbben működő fúrókalapács, melynek fúrója a metszetben látható új vezetékben van vezetve, a
