62708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének lepárlására

párlandó anyagba (pl. a könnyebb alkat­részeitől megfosztott kőszén-, palakő- vagy kőolaj kátrányba) lassan és fokozatosan ( lyan anyagot vezetünk folyadék alakjá­ban, amely alacsonyabb forrponttal és a tönt fölsorolt vegyi és fizikai tulajdonsá­gokkal bír. így pl. 330° C-ra hevített kő­olajkátrányba 170 C-nál forrásba jövő könnyű kőolajokat vezetünk. Az alkalma­zott anyag forrpontjának mindig jóval ala­csonyabbnak kell lennie a lepárlandó anyag forrpontjánál. Azonkívül a hordozó gyanánt alkalma­zott folyadék és a lepárlandó anyag forr­pontja közötti különbségnek elég nagy­nak kell lennie arra, hogy az illető folya­dék utólagosan elpárologhasson. Az ilyen módon bevezetett folyadék a masszában föloldódik és azzal összekeve­. redik, azután pedig gőzzé alakúi, amely ki­terjeszkedése alkalmával hatásos hordozó közegnek bizonyúl és főként a hozzá ha­sonló összetételű alkatrészekkel érezteti hatását, vagyis az olyanokkal, amelyek hasonló tulajdonságokkal bírnak. Az ered­ményt lényegesen elősegítik az alkalma­zott folyadékból fölszálló gőzbuborékok, valamint a folyadék oldóhatása. A tovavitt anyag gőzfeszültsége a képződött gőzke­verék térfogatával arányosan csökken és a nehéz folyadékok elpárolgása, valamint a kondenzáló készülékek felé való veze­tése élenkebb lesz. Ezt az eredményt nyilván nem lehet el­érni sem vízgőzzel, sem levegővel, mely anyagokat az ismeretes eljárásoknál a föl­hevített kátrányokba fecskendezik mi­vel sem a vízgőz, sem pedig a levegő nincs vegyi vagy fizikai rokonságban a lepár­landó anyagokkal. Továbbá az a körülmény, hogy a lepár­landó masszába nem gáz- vagy gőzáramot, hanem olyan folyadékot vezetünk, amely bevezése után a masszával összekeveredik és gőzzé alakúi, mely ugyanazon vegytani csoportba tartozik, mint a kezelendő massza, az illékony alkatrészeknek sokkal kedvezőbb fölszabadulását és desztilláló­dását eredményezi. A lepárlandó anyag át­hatása tökéletesebb lesz, mivel a folyadék a massza belsejében alakul át gőzzé és en­nek folytán a képződő gőzök kiterjeszked­nek úgy, hogy a folyadéknak hordozó gya­nánt szolgáló gőzei sokkal bensőbben és tökéletesebben összekeverednek az illé­kony alkatrészeknek tovaviendő gőzeivel. Hogy a robbanás veszélye miatt ne keljen nagyobb mennyiségű hordozó folya­dékot használni, a gőzzé alakúit folyadé­kot ismét visszaszerezzük és e célból oly berendezést alkalmazunk, amelyben ez a közeg állandóan zárt körfolyamban ke­ring. Ennek megfelelően a hordozó köze­get a lepárló készülékből csöveken át egy zárt deflegmátorba vezetjük, mely a le­párló készülék közelében fekszik és egy ugyancsak zárt készülékben azonnal visz­szakapjuk, ahonnan aztán a dcflegmált hordozó közeget ismét visszavezetjük a lepárló készülékbe. A jelen találmány szerinti eljárás tehát nemcsak a szénhydrogének, (kőolaj-, palakő-, kőszénkátrányok) lepárlásához szükséges berendezés költségeit csökkenti, hanem a lepárlást tökéletesebbé és gazda­ságosabbá is teszi, mimellett a lepárlási termékek jobban osztályozhatók és tetszőlegesen változtathatók, főként ha a telített nehéz szénhydrogének tovavitelére telített könnyű szénhydrogéneket hasz­nálunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szénhydrogének lepárlására, jellemezve azáltal, hogy a lepárlására szolgáló gőzt magában a masszában állítjuk elő s e célból a lepárlandó masszába olyan anyagot vezetünk fo­lyadék alakjában, amely a masszában gőzzé alakúi és a lepárlandó anyag gőzeinek tovavitelére szolgáló hordozó közeget alkot. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a lepárlandó masszába ugyanolyan vegyi természetű és hasonló tulajdon­ságokkal bíró folyadékot vezetünk, mely a masszával összekeveredhet vagy

Next

/
Thumbnails
Contents