62700. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhajtás gépkocsikhoz

- 2 -Amint az 1. ábráról látható, a folyadék­hajtómű az (a) tokból áll, melyben a mó' tortengelyre erősített (b) szivattyú merő­legesen áll a (c) motorra. Utóbbi a jelen, esetben két egymással párhuzamosan kapcsolt (d, e) motorból áll (2. ábra), me­lyek egy-egy (f) dugattyúból és ezekben sugárirányban eltolható (g) lapátokból vannak alkotva. Mindegyik dugattyúnak középső részéhez egy (h) csukló segélyé­vel egy-egy (i) hátsó keréktengely van csuklósan hozzáerősítve. Az (f) mótordu­gattyúnak megfelelő kiképzése és tömí­tése által a dugattyú belsejében egy (k) tér keletkezik, mely az (1) vezeték útján egy nyitott, mindenesetre azonban drót­hálóval lefödött (m) tartánnyal (3. ábra) közlekedik. Ez a tartány másrészt egy (ti) vezeték útján, melyet nyomás ellen egy (t) visszacsapó szelep véd, a (b) nyomó­szivattyúnak szívóterével közlekedik. Az új berendezésnek működése a kö­vetkező: A (b) szivattyú által szállított hajtóko­zeg (olaj) — a járműnek előrehaladását föltételezve — az (r) nyomótéren át a (d, e) folyadékmótorokhoz jut, ahonnan munkájának leadása után az (s) szívótc­ren át a szivattyúk ismét elszívják. A fo­lyadék, amely mindig egy kevés levegőt is tartalmaz, a súrlódás következtében, és pedig a belső folyadéksúrlódás, a folya­déknak a falakon való súrlódása, a fémes részeknek egymással való súrlódása, hyd­raulikus nyomás stb. következtében aránylag erősen felmelegszik és ennek folytán ki is tágul. Ennek a térfogat nö­vekedésnek az a következménye, hogy a megnövekedett folyadéktöbblet az egymá­son tömített felületek között kihatol és a (k) térbe jut, mely, mivel a hajtóműnek sem nyomó, sem szívóterével közvetlenül nem közlekedik, semleges térnek is ne­vezhető. Ebből a térből a hajtóközeg fö­löslege a tömítetlenségekből származó 1 többi folyadékveszteségekkel együtt az (1) vezetéken át a nyitott (m) tartányba jut, ahol az eddig a folyadékban elzárva volt és így szintén erősen fölmelegedett levegő eltávozhat. A tartányban visszama­radó és most már a levegőtől mentes fo­lyadékot a szükséghez képest a szivattyúk ismét elszívják, úgy hogy a hajtóközeg mindig jobban és jobban légteleníttetik és végül egy bizonyos idő múlva teljesen levegőmentessé válik. Magától értetődik, hogy a találmány lé­nyegén nem változtat semmit, ha semle­ges (k) teret a hajtóműnek más helyén képezzük ki, vagy pedig adott esetekben egy, a hajtóművön kívül alkalmazott tar­tánnyal helyettesítjük. Természetes, hogy több (k\ k2) semle­ges teret is alkalmazhatunk, melyek vagy külön-külön közlekednek az (m) tartány­nyal (4. ábra) vagy pedig egymással ösz­sze vannak kötve és az (m) tartánnyal egy közös vezetéken át közlekednek. _ (5. ábra.) SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyadékhajtómű gépkocsikhoz, azál­tal jellemezve, hogy nem közvetlenül a hajtóközeg, hanem a térfogatnöve­kedés következtében keletkező fölös­leg, valamint a hajtóműnek tömítet­lenségei folytán származó folyadék­veszteségek vannak a hajtóközeg lég­telenítésére és a hajtóközeg térfogat növekedésének kiegyenlítésére fölhasz­nálva. 2. Az 1. alatt igényelt folyadékhajtómű­nek kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtóközegnek fölöslege, illető­leg veszteségei egy semleges térbe saj­toltainak és innét egy nyitott tartányba jutnak, mely a hajtóműnek szívóteré­vel közlekedik, úgy hogy a hajtómű­höz a szükséghez képest légtelenített folyadék önműködően visszajut. (1 rajzlop melléklettel.! PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEK

Next

/
Thumbnails
Contents