62700. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhajtás gépkocsikhoz

- 2 -Amint az 1. ábráról látható, a folyadékhajtómű az (a) tokból áll, melyben a mó' tortengelyre erősített (b) szivattyú merőlegesen áll a (c) motorra. Utóbbi a jelen, esetben két egymással párhuzamosan kapcsolt (d, e) motorból áll (2. ábra), melyek egy-egy (f) dugattyúból és ezekben sugárirányban eltolható (g) lapátokból vannak alkotva. Mindegyik dugattyúnak középső részéhez egy (h) csukló segélyével egy-egy (i) hátsó keréktengely van csuklósan hozzáerősítve. Az (f) mótordugattyúnak megfelelő kiképzése és tömítése által a dugattyú belsejében egy (k) tér keletkezik, mely az (1) vezeték útján egy nyitott, mindenesetre azonban dróthálóval lefödött (m) tartánnyal (3. ábra) közlekedik. Ez a tartány másrészt egy (ti) vezeték útján, melyet nyomás ellen egy (t) visszacsapó szelep véd, a (b) nyomószivattyúnak szívóterével közlekedik. Az új berendezésnek működése a következő: A (b) szivattyú által szállított hajtókozeg (olaj) — a járműnek előrehaladását föltételezve — az (r) nyomótéren át a (d, e) folyadékmótorokhoz jut, ahonnan munkájának leadása után az (s) szívótcren át a szivattyúk ismét elszívják. A folyadék, amely mindig egy kevés levegőt is tartalmaz, a súrlódás következtében, és pedig a belső folyadéksúrlódás, a folyadéknak a falakon való súrlódása, a fémes részeknek egymással való súrlódása, hydraulikus nyomás stb. következtében aránylag erősen felmelegszik és ennek folytán ki is tágul. Ennek a térfogat növekedésnek az a következménye, hogy a megnövekedett folyadéktöbblet az egymáson tömített felületek között kihatol és a (k) térbe jut, mely, mivel a hajtóműnek sem nyomó, sem szívóterével közvetlenül nem közlekedik, semleges térnek is nevezhető. Ebből a térből a hajtóközeg fölöslege a tömítetlenségekből származó 1 többi folyadékveszteségekkel együtt az (1) vezetéken át a nyitott (m) tartányba jut, ahol az eddig a folyadékban elzárva volt és így szintén erősen fölmelegedett levegő eltávozhat. A tartányban visszamaradó és most már a levegőtől mentes folyadékot a szükséghez képest a szivattyúk ismét elszívják, úgy hogy a hajtóközeg mindig jobban és jobban légteleníttetik és végül egy bizonyos idő múlva teljesen levegőmentessé válik. Magától értetődik, hogy a találmány lényegén nem változtat semmit, ha semleges (k) teret a hajtóműnek más helyén képezzük ki, vagy pedig adott esetekben egy, a hajtóművön kívül alkalmazott tartánnyal helyettesítjük. Természetes, hogy több (k\ k2) semleges teret is alkalmazhatunk, melyek vagy külön-külön közlekednek az (m) tartánynyal (4. ábra) vagy pedig egymással öszsze vannak kötve és az (m) tartánnyal egy közös vezetéken át közlekednek. _ (5. ábra.) SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyadékhajtómű gépkocsikhoz, azáltal jellemezve, hogy nem közvetlenül a hajtóközeg, hanem a térfogatnövekedés következtében keletkező fölösleg, valamint a hajtóműnek tömítetlenségei folytán származó folyadékveszteségek vannak a hajtóközeg légtelenítésére és a hajtóközeg térfogat növekedésének kiegyenlítésére fölhasználva. 2. Az 1. alatt igényelt folyadékhajtóműnek kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a hajtóközegnek fölöslege, illetőleg veszteségei egy semleges térbe sajtoltainak és innét egy nyitott tartányba jutnak, mely a hajtóműnek szívóterével közlekedik, úgy hogy a hajtóműhöz a szükséghez képest légtelenített folyadék önműködően visszajut. (1 rajzlop melléklettel.! PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEK