62664. lajstromszámú szabadalom • Készülék levelek lebélyegzésére vevények egyidejű kiszolgáltatása mellett

ábrázol. A tartály nagyságát úgy szabjuk meg, hogy abba csakis olyan levelek helyezhetők be, amelyek hossza és szélessége nem lépi túl a készülék működhetésénél megengedett méreteket. A tartályt alul egy a (d) tengely körül forgó és az (f) kilincs által tartott (e) csappanó lemez (fenéklemez) zárja el. A csappanó lemezt a kilincs hatáskörébe vagy a forgattyú által hozzuk valamely ismert — s ezért a rajzban föl nem tüntetett — közlőszerkezettel, vagy pedig a tartály ajtajának kinyitása által a (g, h, i) (3. ábra) átvitel révén, (i) rúgó megengedi a fenéklemeznek a (d) tengelyen való elforgását és löketében a fenéklemezhez való hozzácsapódását illetőleg határolva van.) A közlőajtó és a fenéklemez ezen rugalmas összeköttetés közbeiktatásával célszerűen úgy készül, hbgy a fenéklemez tengelye nagyobb szögsebességgel forog, mint az ajtó tengelye, hogy úgy a fenéklemez hamarabb zárjon, mint amikor az ajtó már annyira ki van nyitva, hogy egy levél behelyezhető. Az (f) kilincs a fenéklemezt annak következtében ereszti el, hogy az (1) ajtókilincs (amelyet itt csak reteszként tüntetünk föl) a kilincsszárat az (m) rúgó hatása ellenében oldalra szorítja. A csapólemez leesése vagy saját súlya folytán, vagy pedig külön rúgóval idézhető elő. A fenéklemez tengelye kissé ferdén van elhelyezve, hogy a behelyezett levelek a tartálynak (az 1. ábrán baloldali) falára csússzanak. Ez az oldalfal szerepel azután olyértelmű vezetékként, hogy az «R» bélyegző az odafekvő levéléltől megfelelő távolságban nyomtattassák föl. A tartály hátsó falát egy az (n, n, n) emelők által párhuzamosan vezetett hátrafelé mozgatható (o) lemez (billentyűlemez) alkotja. Ezen fal tehát, há vastagabb levél kerül a készülékbe, mint amilyen a közte és a tartályajtó között lévő (p) térnek megfelel, hátrafelé engedhet. A billentyűlemez mozgása egy (q) zárószerkezetre hat (9. ábra), amely mindaddig, amíg a billentyűlemez hátrafelé engedett állásában van, (az (r) fog bekapcsolódásával) az (e) fenéklemez leesését meggátolja. (Azon lehetőség kizárására, hogy egy levél a fenéklemez leesett állásában valamelyes egész gyönge megszorulás folytán az ajtó és billentyűlemez között rekedjen, a billentyűlemezt és az ajtót egymás között lefelé kissé divergálólag rendezzük el; vagy pedig a billentyűlemezt, miután a fenéklemez leesett, a készülék működtetése által — a rajzban fel nem tüntetett közlőszerkezet révén — hátrafelé szorítjuk s ezáltal a tartályközt bővítjük.) Az (s) nyomtatóhengert a (t) forgattyú által (3. ábra) az (u, v, w, x) fogaskerekek és az (y) rúgó közbeiktatásával olykép hozzuk forgásba, hogy a henger a forgattyút, amennyiben mozgásában nem akadályoztatik, megelőzheti, viszont, ha akadály áll elő, a forgattyú forgatható a rúgó játékának mértékéig a hengerhez képest előre. A berendezésnek, hogy a nyomtatóhenger előresiethet, az a célja, hogy először is egy, a rajzban föl nem tüntetett festékhengeren befestődheasen, azután pedig a (z) zárópeckek megakadása révén a nyomtatásra kész helyzetben időzhessen, míg a további mozgás által a támasztóhenger a nyomtatóhenger szabaddá tétele céljából odaszoríttatik. Egyidejűleg a nyomtatóhengerre erősített (30) tartók, amelyeken a levél nyugszik, addig maradnak állóhelyzetben és tartják a levelet nyomtatásra kész állásban, amíg a támasztóhenger odaszoríttatik és a nyomtatóhenger továbbforgatása által a tulajdonképeni nyomtatási folyamat megkezdődik. A rúgó játékát mindkét oldalon — rajzban föl nem tüntetett — ütközők határolják löketében. A nyomtatóhengert a (z, z) zárópecek (3. és 4. ábra) fogják meg s akadályozzák forgásában. A zárópeckek, az «R» bélyegzőt fölnyomó klisé mindkét oldalán, a nyomtatóhenger köpenyéből kissé kinyúlnak és az ezen kinyúló részre ható nyomás folytán egy rúgó nyomása ellenében olykép tolódnak el, hogy a (49) zárófog a nyomtatóhengert elforgathatás céljából szabadon engedi. A nyomás akkor áll elő, amikor a (2) támasztóhenger (1) rovatékát egy levél elfödi és amikor a tá-