62647. lajstromszámú szabadalom • Haskötő

Megjelent 1914. évi március hó 10-én. • • —

•• T 1 1 MAGY. KIR. szabadalmi ihn hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 62647. szám. VII/e. OSZTÁLY. Haskötő. dr

glasnerné eperjessy vilma magánzónő budapesten. A bejelentés napja 1912 szeptember hó 9-ike. A gyomornak, beleknek, hashártyának j mindenféle megbetegedésénél igen fontos | szerepet játszanak a hasfal külső oldalán J alkalmazott száraz és nedves borogatások. Érzékenyebb természetű egyéneknél, kiváltképen kis gyermekeknél pedig igen fontos, hogy a has meghűlése ellen állandóan védve legyen. A jelenlegi ilyen célú haskötőknek több rendbeli hátrányaik vannak, és pedig ezen hátrányok főképpen abban mutatkoznak, hogy a haskötő nem simul állandóan elég feszesen a test fölületéhez, hogy rendszerint fölcsúszik, végül pedig összeráncosodik, miáltal nem hat oly nagy fölületen, mint ahogyan az kívánatos volna. Jelen találmány kiküszöböli az összes föntinevezett hátrányokat; egyik példaképem kiviteli alakja mellékelt rajzon látható. 1. ábra a kifejtett haskötő nézetét, 2. ábra pedig a használati állapotában lévő haskötőnek hátulról vett távlati képét tüntetik föl. A kötő célszerűen áll egy, erős vászonból vagy más, a célnak megfelelő anyagból készült (b) övből, mely olyto széles, hogy a hasnak védeni, illetve beborítani kívánt fölületét befödi. A (b) öv hosszának közepében (f) nyúlékony, rugalmas gumibetét által két főrészre oszlik. A gumibetétjobb-és baloldalán egy-egy (h, h) halcsont vagy acélszalag-betét van, azon célból, hogy a kötő ráncosodását megakadályozza. Hasonlóan két drb. (h) halcsont-betét van az őv mindegyik végének1

közelében, meilyek használatkor körülbelül a hát közepére esnek, miként ez 2. ábrából tisztán látható. A kötőhöz tartozik végül annak alsó széléhez erősített két darab (g, g) hurok, melyeken át a lábszárak dugatnak. Utóbbiak az övnek fölcsúszását akadályozzák meg. A kötő szabad végeinek összekapcsolása bármely ismert módon történhetik, jelen példánál az őv szabad végei kihegyesednek, azonkívül (e, e) gomblyukakkal vannak ellátva, továbbá az egyik ővvég a másik végnek áthúzására (c) hasítékkal van ellátva, végül pedig mindegyik ővfél egy vagy több (d, d) gombot hord. Az összekapcsolás módja a 2. ábrából világos. Ezen őv magában foglalja az összes szükséges jó tulajdonságokat; a lábszár fölső részeket körülfogó (g) hurkok megakadályozzák az őv fölcsúszását, a (h) halcsont, illetve acélszalag-betétek megakadályozzák az őv összeráncosodását, végül a két ővfelet középen összekötő (f) gumibetét bizto-