62609. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lefoglalt vágányutak biztosítására

; A (B) vágányblökknak (G) elektromágnesét « blokknak föloldása céljából gerjesztő, a (H) telep által táplált áramkörébe az (E) szigetel sinek, (vagy sináthajló kontaktusok, kontakt pedálsinek stb.) továbbá egy a szabadra állított (Al) által zárt (5) kontaktus, valamint az (e—1) és (3—g) kontaktusok vannak bekapcsolva úgy, hogy utóbbi kontaktusoknak zárásánál, vagyis lenyomott (B) blokknál és szabadra állított bejárati jelzőnél, ha a szigetelt (E) sinekre vonat jut, a (H) telepnek áramköre a (G) elektromágnesen át záródik úgy, hogy utóbbi a (g) horgonyt magához rántja, mire azután, mint a 3. ábrán látható, a (B) blokk félállásba jut és a (c) rúd fölugrik. Ugyanakkor ismert módon és ismert rendelkezések alapján a bejárati jelző -tilosra állíttatik. A (B) blokk félállásában az (f—2) kontaktus meg van szakítva úgy, hogy tehát ttz induktor áramköre az (A) jelzőblokkon át nem zárható, s így a bejárati jelző az elfoglalt vágány részére sem állítható szabadra. Az induktor áramköre ugyanis mint •már mondva volt csak akkor zárható, ha előbb a (B) blokkot lenyomjuk, ami azonban csak akkor történhet, ha a (B) blokk az 1. ábrán föltüntetett föloldott helyzetébe jutott, vagyis a (d) rúd is fölugrott. E célból a vágányban a kijáratnál az (F) szigetelt sinek vannak alkalmazva, melyek a (H) telep által táplált másik áramkörbe vannak bekapcsolva (1. ábra). Ez az áramkör ugyancsak a (B) elektromágnes gerjesztésére szolgál é3 csak akkor zárható, ha a (B) blokk félállásban van (3. ábra) vagyis az (e, 6) és (g, 3) kontaktusok zártak. Ha már most a vonat az (F) sinrészre jut, akkor a (H) telepnek ezt a másik áramkörét zárja minek következtében a (G) elektromágnes a (g) horgonyt magához rántja, mire azután a (B) blokk ismert módon az 1. ábrán föltüntetett föloldott állásba jut, s aaután lenyomható, oly célból, hogy a bejárati jelző ezen vágány részére ismét szabadra állítható legyen. Megtörténhet azonban, hogy a biztosítandó vágányon veszteglő vonatnak csak egy része távozik el, egy másik része azonban a vágányon valamely okból visszamarad. Az eltávozó vonatrész (F)-nél az áramkört zárja ugy, hogy a (B) blokk föloldódik és lenyomható, minek következtében a bejárati jelző szabadra állítható dacára annak, hogy a vágány szabad. Hogy ez meg ne történhessék a (B) blokknál egy önmagában ismeretes oly (K) zár van alkalmazva, mely az egyik vágy mindkét (c, d) rúdnak lenyomását csak akkor engedi meg, ha a (K) zárnak (k) reteszét a hozzátartozó (L) kulcs segélyével eltoljuk. . Az (L) kulcshoz egy (0) jelzőlámpás vau hozzáerősítve, mely jelzőlámpás a vágányon veszteglő vonatnak, valamelyik kocsijára akasztandó föl. A zár ismert módon úgy van berendezve, hogy áz (L) kulcs csak akkor vehető ki a zárból, ha előbb a (k) reteszt abba a helyzetbe toltuk vissza, amelyben a (B) blokk lenyomását meggátolja, viszont a (k) reteszt csak akkor hozhatjuk ebbe a helyzetbe, ha a (B) blokk félállásban van, vagyis a (c) rúd fölugrott A rajzban föltüntetett példakénti kiviteli alaknál a (k) retesz egy bevágással van ellátva, melybe a lenyomott (c) rúd behatol, s ezáltal a retesznek visszahúzását meggátolja, viszont, ha a retesz nincsen a 2. ábrán föltüntetett helyzeten, akkor a (c) rúd nem nyomható le. Ha a vonat a biztosítandó vágányra befutott és az (E) szigetelt síneket elhagyva a (B) blokkot félállásba hozta az (L) kulcs segélyével a (k) reteszt a 3. ábrán látható helyzetbe hozzuk, mire a kulcs s így az (0) ' lámpás a zárról levehető. A lámpást most már a vágányon veszteglő vonathoz viszszük, s mindaddig otthagyjuk, amíg csak a vonat teljesen el nem távozott és az (F) szigetelt sineket el nem hagyta. Ekkor a lámpás a zárhoz vissza vihető, mire az (L) kulcs segélyével a (k) reteszt ismét a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe hozhatjuk oly célból, hogy a (B) blokk lenyomható legyen. Magától értetődik, hogy a jelen berendezéshez alkalmazott készülékeknek kiviteli alakja igen sokféle lehet, s így ezeknek