62608. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jelzőberendezés, különösen közúti vonatok számára

készülék lényegében a függélyes (3) ma- [ gokkal, célszerűen két maggal ellátott (2) elektromágnesekből áll. Az elektromágnesek között az (5) csap körül forgatható (4)kétkarú emelő van elrendezve, melynek alsó végére a (6) nyomógomb van ráerősítve. A (4) emelő alsó vége és a nyomógomb alsó lapja között a (7) nyelvrúgó foglal helyet. Az elektromágnes (3) magja alatt a (8) fegyverzet van elrendezve, melynek közepe a sajátosan kiképezett (9) csappanóval van ellátva. A (9) csappanó a (4) emelő (10) hasítékán halad át. A (8) fegyverzet a (9) -csappanónal együtt a (11) csap körül forgathatóan van ágyazva. A csappanó nyugalmi helyzetében a (4) emelőn lévő (7) cyelvrúgóra támaszkodik. A fegyverzet alatt a (12) kontaktuspeeek Tan elrendezve, melyet a (13) rúgó állandóan külső helyzetében tart és a (4) emelővel való érintkezéskor az áramkört zárja. A (4) emelőt a (14) csavarrúgó vagy hasonló a kontaktusgombtól távoltartja, azonban kilengését a (9) esappanón elrendezett (15) csap határolja. A (9) csappanó a (16) bemetszéssel és két -{17, 18) foggal van ellátva, melyek a csappanó különböző nyugalmi helyzeteit biztosítják. Az itt leírt berendezések az indulási jel •adására szolgálnak, azonban, hogy a kocsivezető a mótorkocsivezetőtől függetlenül a vonatot megállíthassa, még egy (19) nyomógomb van elrendezve, mely a (II) áramkörben az áramot zárja és jelt ad. A berendezés a következőképpen működik: Tegyük fel, hogy egy motorkocsi két mellékkocsival vonattá van összeállítva. Pl. a kocsi belsejében és két végén egy-egy •(1) készülék van elrendezve.- Egy kocsi készülékei egymással párhuzamosan, az egyes kocsicsoportok sorba vannak kapcsolva. Ha pl. az első kocsi indulásra kész, a kocsivezető a hozzá legközelebb fekvő készülék alsó gombját annyira benyomja, hogy a (9) csappanó, illetve a (?) nyelvrúgó a, (18) fogba belecsappan és a (4) nyomóemelőt fogvatartja (5. ábra). Ezáltal azonban a (12) kontaktuspeeek is benyomódik és ezen készülék áramköre zárul, mert az áram a balközépső szorítón lép be, a (4) nyomóemelőn, a (12) kontaktuspecken, a (2) tekercseken át a jobb középső szorítóhoz, innen az áramforráshoz vezet és ha a vezetékben még két megszakítás nem volna, az áram a jelzőkészülékhez folyna. A második kocsi vezetője is az elindulási gomb benyomása által az induláshoz beleegyezését adta, illetve a hozzá tartozó áramszakaszt zárta. Ha most a harmadik kocsi vezetője is lenyomja az indulási gombot, az áramkör teljesen zárva van és az elindulási jel adása pl. csöngetés által történik. A (12) kontaktuspeeek minden egyes készüléknél oly magas, hogy közte és a (4) ' emelő közötti érintkezés előbb következik be, mielőtt még a (10) hasíték felső határélet az ezen él felé néző (17) csappanó elérte volna. Ezáltal az utolsó gomb benyomásánál mind a három fegyverzet meghúzása és a három csappanó fölemelése létesül; az utoljára használt készüléknél a hasíték éle a (17) fog elé kerül és a gombnak mélyebbre való benyomását megaka- . dályozza (7. ábra). Egyidejűleg a korábban bekapcsolt készülékek (4) emelői a mágnesek és a (14) rúgók húzóereje következtében a (18) fogat elhagyják, azonban a fölső (17) fog által még fogva tartatnak (6. ábra) anélkül, hogy az áramkört megszakítanák; ez azonban csak addig tart, míg a kocsivezető az utoljára használt készülék gombját el nem engedte, miáltal az áram megszakad. A mágnesek az összes becsappantott készülékeknél á fegyverzetet és vele együtt a (9) csappanót leejtik, a (4) emelők kiindulási helyzetükbe visszatérnek és a következő jeladásra készen állnak. A gombok lenyomása közötti időközök nagysága természetesen teljesen mellékes. Addig azonban, míg az utolsó gombot lenyomjuk, a vonatvezető jelt kap, mely esetleg relé segélyével létesül. Ha a kocsivezető a gombját már lenyomta, a csappanó fölemelése által az elindulásra való beleegyezését úgyszólván még mindig visz-