62596. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű sütőkemence

— 2 lően kell a láncok sebességét is beállítani. Az első szakasz, mint említettük, a párák behatásának szakasza, melynél például (5)nél lép be a pára és veszi körül a sütendő árút. Az első szakaszban (6, 7) és (8)-nál több páraleszívó szelep vagy tolóka van elhelyezve, melyek a párákat a szabadba adják le vagy a (9) exhausztorhoz vezetik, mely azokat (10)-nél ismét a kemencébe a frissen betolt árúra bocsátja. Azon időtartam szerint, mely alatt a páráknak a kenyérre behatni keil, a szelepek nyittatnák vagy záratnak úgy, hogyha amint föl van tüntetve a (6) és (7) szelepek a (9) exhausztorhoz vannak kapcsolva, a (8) szelep pedig a szabadba vezet, a pára az első szakasznak csak néhány percében hat az árúra, míg ha a (6) szelep zárva, a (7) és (8) szelepek pedig nyitva vannak, illetve a (9) exhausztorhoz csatlakoznak, a pára körülbelül az első szakasz felében hat a kenyérre s i. t. A természetes gőznek (páráknak) a sütendő árúhoz való visszavezetése és annak a frissen betolt kenyérre való fölhasználása által a kenyér jobb színt kap, mintha mesterséges párákat (vízgőzt) vezetnénk hozzá és a kemence folytonos üzeménél a mesterséges gőz bevezetése fölöslegessé válik; utóbbi csak a kemence üzembehelyezésénél szükséges. (11) és (12)-nél a szükséghez képest még több páraleszívószerv van elrendezve. A kemence hőmérsékleti viszonyai olyanok, hogy az első szakaszban a legnagyobb hőfok uralkodik ós ez a második szakaszban lassan csökken, mivel itt a sütőlemezek erős lejtőséggel vezettetnek vissza, hogy a hő fölfelé szálljon és lent a legalacsonyabb legyen a hőmérséklet. A harmadik szakaszban a hőmérséklet fokozatosan ismét emelkedik; ezek a hőmérsékleti beosztások a sütőiparban alkalmazottaknak felelnek meg amennyiben egy időszakosan működő sütőkemencét először erősen fölhevítenek és azután a hőmérsékletet fokozatosan csökkentik, végül a sütés befejezésül ismét a kezdeti hőmérsékletet állítják helyre. A fűtés például az ábrázolt módon Perkinscsövek segélyével történhetik, mimellett a tűznek való exponálások viszonya és a csöveknek a kemence belsejében való szigetelése által a kellő hőmérsékleti elosztásokat érjük el. A tüzelés sikrostéllyal történhetik, erre a célra azonban a sütőkemence folytonos üzeme következtében vándorrostélyt vagy más mechanikai tüzelést is alkalmazhatunk, ami még a könnyű hőszabályozás és füstmentes elégetés előnyével is jár. A kemence fűtését azonban Perkinscsövek helyett közvetlenül vagy külön csatornákkal vagy elektromos fűtőelemekkel, csőkígyókkal, túlhevített gőzzel vagy egyéb módon is végezhetjük. A kemence üzeme szükség szerint úgy is mehet végbe, hogy a készen sült árút a vonalkázottan föltüntetett helyen, (13)-nál kiveszik, mire a sütőlemezek a harmadik szakaszon való keresztülhaladásnál lassan fölmelegszenek és (l)-nél ismét friss árúval rakhatók meg. A kemence hajtása például úgy mint ábrázolva van (14) szíj és (15) mótor útján történhetik, mely sebességszabályozóval van fölszerelve vagy pedig más szabályozható mechanizmus segélyével. A rajzon továbbá egy ezen kemence adagolására és kiürítésére való szerkezet van föltüntetve kapcsolatban a sütőlemezeket mechanikusan továbbkapcsoló berendezéssel, nevezetesen a 4. ábra a kapcsolószerkezet hosszmetszete, az 5. ábra ugyanannak alaprajza, a 6. ábra pedig oldalnézete, a 7. ábra metszet a 6. ábra a—b vonala szerint, a 8. és 9. ábrák metszetek a 6. ábra c—d, ill. e—f vonalai szerint, a 10. ós 11. ábrák a kapcsolószerkezet fogkoszorúit mutatják a mozgások beosztásával, a 12. 15. ábrák pedig a (20) rudakon át vett keresztmetszetek. (16)-nál (4. és 5. ábra) var^ az 1. és 3. 1 ábra (1) nyílásának megfelelő nyílás, melyen át a sütendő árút a kemencébe beadagoljuk és a kész árút belőle kivesszük. A kemencén végigvándorló (17) sütőleme-