62590. lajstromszámú szabadalom • Szolgálati medence vízművekhez
- 2 -úgynevezett holt pontok, amelyekben a víz, fogyasztás esetén is állva maradjon. Minthogy a medencének keresztmetszeti területével építési okok folytán bizonyos méreteken belül kell maradnunk, a nagyobb medencék megfelelő űrtartalmát csak a medence hosszának megfelelő növelésével érhetjük el. A nagyobb medencék ennélfogva igen hosszú építményeket adnának, amelyeknek elhelyezése bizonyos körülmények között nehézséggel járhat. Ebből az okból a nagyobb medencéket úgy képezhetjük ki, hogy a megfelelő hosszt annyi részre osztjuk, amennyit a helyi körülmények megkívánnak és ezeket az egyes részeket egymás mellé vagy alá helyezzük el. Minden egyes ilyen részlethossz a másikkal teljesen hasonló folytonosan szűkülő összeköttetést kap, mint amilyen a beömlésnél, illetőleg a kiömlésnél van alkalmazásban, amiáltal a nagyobb hosszaknál fokozatos biztosítását nyerjük annak, hogy a medence vize az egész keresztszelvényben mozgásba jöjjön. Célszerű azonban a hossznak legalább két részre osztása már abból a szempontból is, hogy a beömlés és a kiömlés egy és ugyanazon oldalon történhessék, hogy ezáltal a beömlő és kiömlő csöveknek tolózárai, valamint a túlfolyó és kiürítővezeték szerelvényei egy közös kamrában kényelmesen elhelyezhetők legyenek. A medencék tisztítása szempontjából a párhuzamosan elrendezett medencerészek közötti összeköttetésnél a keresztmetszetet csak annyira szűkítjük meg, hogy az mászható és így szükség esetén takarítható legyen. A kiürítővezeték a kiömlőcső közelében a medence legmélyebb pontján helyezhető el és a kiürítés teljes biztosítása végett lehet a medence fenekének, annak egész hosszán át csekély esést is adni. A túlfolyás a fölső vízszínmagasságban minden nehézség nélkül kényelmesen alkalmazható akár_kör, akár négyszögű legyen is a medence keresztmetszete, minthogy a ferde kúp, vagy az ugyancsak ferde piramis, amely a medencét befejezi a megfelelő magasságban és hosszban nyílással látható el, amely nyíláson át a fölösleges víz kiömlik s egy gyűjtőcsatornán, illetőleg csővezetéken eltávozhatik. Ami a medencék szellőzését és hozzáférhetését illeti, semmi nehézséget sem okoz a medencének tetején búvónyílásokat és szellőzőket olyan számban és méretekben alkalmazni, mint ahogyan ezt a tervező mindenkor jónak látja. Az idemellékelt ábrákon a medencéknek néhány elrendezése van föltüntetve. Az 1. ábrán egy egyszerű medence van vázolva, egyenes elrendezéssel. Az la. ábrán annak alaprajza látható, amely rajzon az (l)-el jelölt beömlőcső elhelyezés, valamint a (2) és (3)-al jelölt kivezetés van föltüntetve. Az lb. ábrán látható a medence hosszmetszete a beömlések és kiömlések föltüntetésével, míg (4)-nél a túlfolyás elrendezése látható a túlfolyócsővel. (5) és (6) búvóaknát, illetőleg szellőzőaknát tüntetnek föl. Az lc. ábrán a medence keresztmetszete van föltüntetve, amely amint említettem lehet kör, vagy négyszög. Nagyon természetes, hogy a medencék megfelelő alapozással bírnak és hogy a hőmérséklet védelmére a szokásos földtakaróval vannak ellátva. A 2. ábrán egy olyan elrendezés van föltüntetve, amely négyszögű keresztmetszet mellett két párhuzamosan elhelyezett medenceszakaszból áll, Ilyen négyszögű keresztmetszet alkalmazása esetén takarékossági szempontból lefret a medencéket közvetlenül egymás mellé helyezni, mely esetben egy oldalfal építése megtakarítható. Ebben az esetben a keresztmetszetet az a/b metszet mutatja, az ábrán (1) a beömlés, (2) a kiömlés, (4) a túlfolyás (5) a búvóakna, (6) a szellőzőcsövek és (7) a tolózárkamra helyét mutatja. A 3. ábrán szintén szögletes keresztmetszettel (4) párhuzamos medence elrendezése van föltüntetve. A (c, d) alatti metszet tünteti föl a hosszirányú elrendezést, a megjelölések ugyanazok, mint az előbbiekben. A 4. ábrán körkeresztmetszettel bíró