62571. lajstromszámú szabadalom • Öblítőberendezés lopóharanggal

— 2 — Találmányom egy foganatosítás! alakja példaképen a csatolt rajzon láthatói hol az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, a 2. ábra fölülnézete. Az ismert módon emelőn fölfüggesztett (a) lopoharang alatt a (b) állócső foglal helyet, mely fölül tágasabb, mint alul és a (c) öblítőszekrény fenekén van átvezetve és az ezalatt elrendezett (d) csavarház segélyével függélyes helyzetbe rögzítve. A (c) szekrény belső terét az (e) és (f) falak három kamarára osztják, ezek közül a baloldali ja (g) vízkiszorító, a kö- , zépső a (b) iálló'Cső, (a) lopoharang és (h) vízbevezetőcsap, iá jobboldali pedig a vezetékvízből leülepedett anyagok befogadására szolgál. Hogy ia vízben lévő anyagok ebbe |a' kamarába könnyen bejuthassanak, az alacsony (f) közfal nem ér egészen a szekrény hátsó faláig, hanem a víz és az ebben lévő anyagok átvezetésére szolgáló \ nyílást hajgy szabadon. A víz a szekrényrészeket a szekrénybe vezetett víz mozgásánál vízszintes irányban a keletkező koncentrikus gyűrű pályákon, f üggélyes irányban pedig örvénylő mozgás következtében jutnak az 'ülepítőtérbe. A (h) vízbeeresztőszelep az (i) emelőn va,n alkalmazva, melynek egyik karján a (g) vízkiszorító, másik karján pedig a (k) súly fügig. Az (a.) lopoharang alsó végén trombitaszerűen kiöblösödik és széles karimákkal van ellátva úgy, hogy a harang a két (e) és (f) választófal és a szekrény mellső és hátsó fala között vezetést tíalál. A (g) vízkiszorítót befogadó kamara a (b) állócsővel ismert módon közlekedik, ennek f ölső éle pedig a. baloldali (e) közfal f ölső éléhez viszonyítva^ oly helyzetet f oglal el, hogy mikor a;z öblítőszekrény tele van, és a (h) vízbevezetőcsap elzáródott, a (b) állócső és az (a) lopoharang által képezett gyűrűs térben a víz a kapilláris erő hatása alatt épp oly magasan áll, hogy az (a) lopóharang megemelésénél a víz a jelzett térből lefolyhasson és így a (c) öblítőszekrényből elragadott víz a (b) állócsövön lezuhanhasson. Hogy a víz a víztömeg mozgása következtében a (b) állócső fölső' élén át ne bukhasson, ezen ismert módon egy (m) kakarima van fölhelyezve, mely akkor, mikor a víz íaz állócső és harang között lévő gyűrűs térben megemelkedik, a víztömeget megállítja, mozgását csillapítja és így a kapilláris erő hatását támogatja. Hogy a karimán átfolyó víz a (b) állócsőbe jutva, ennek belső falán le ne folyhasson, a karimának befelé álló széle akként van kiképezve, hogy a, :cső belső fölületébe alá! metszés alakjában menjen át. Ugyanezt a hatást, melyet az (e) közfal idéz elő, külön edény behelyezésével is el lehet érni, mely edényben a vízkiszorító mozog, ekkor természetesen ennek az edénynek a, magasságát kell akként megválasztani, hogy a vízbevezetőszelep kopásánál és a, legnagyobb víznyomásnál se l emelkedhessek a, vízkiszorít,ónak egyetlen része se a jelzett iedény fölső éle fölé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Öblítőberendezés lopóharanggal és a vízszekrénynek a vízkiszorítót befogadó túlfolyás útján telő melléktérével, azáltal jellemezve, hogy a vízkiszorító s az azt befogadó melléktér úgy vannak méretezve, hogy a vízkiszorító által kiszorított víz fölszine még a vízkiszorítónak a vízvezetékben föllépő hirtelen visszalökések által előidézett mélyebb bemerülésénél sem érheti el a. válaszfal fölső élét ÍS így a víz nem folyhat a vízszekrény főterébe. 2. Az 1. alatt védett öblítőberendezés egy foganiatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a mellékkamara túlfolyató jé,lle a (b) állócső fölső élével közel egy magasságban fekszik úgy, hogy az öblítőszekrény megtöltött állapotánál a,z (a) harang és a (b) állócső között lévő gyűrűs térben a víz szine a kapillárítás következtében kevéssel a (b) állócső torkolata fölött áll. 3. Az 1. es 2. alatt- védett berendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve,