62553. lajstromszámú szabadalom • Vasbetontalp és azon való sínmegerősítés

Megjelent 1Ü14. évi február lió 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6255B. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Vasbetontalp és azon való sinmegerősítés. SCHUSTLER JÓZSEF ÉS DR

SOULAVY OTTOKÁR OKL. MÉRNÖKÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 április hó 26-ika. A vasbetontalpaknak a vasúti felépítménynél való általánosabb elterjedésének eddig főleg két akadálya volt; az egyik maguknak a talpaknak sztatikailag helytelen módon való megszerkesztése, a másik pedig a síneknek a vasbetontalpakon való helyes megerősítésének nehézsége. A jelen találmány célja tehát kettős, az egyik a vasbetontalpnak, mint vasbetontartónak, alakilag és sztatikailag helyes és gazdaságos előállítása; a másik pedig egy olyan sinmegerősítés megteremtése, mely úgy a vasbetontalp természetének, mint a vasúti forgalom igényeinek mindenben megfeleljen. A vasbetontalpnak a járóművek által való igénybevétele figyelembe, véve azoknak a fölépítmény kavicságya által való alátámasztását, oly módon történik, hogy az egy négy helyen alátámasztott, tehát három nyílású tartónak tekinthető, melynek két szélső nyílása van középen megterhelve, míg a középső nyílás tehermentes. Ennek folytán a talpnak a sinek alatti részén pozitív nyomatékok, a két sin közötti rész közepén pedig negatív nyomaték lép föl. Ehhez képest a vasbetontalpnak a sinek alatti részén, a talpkeresztmetszet fölső részén nyomás, alsó részén pedig húzás lép föl; míg a sinek közötti talpközépen ezek az igénybevételek megfordítva, vagyis a húzás fölül, a nyomás pedig alul érvényesül. A vasbetonszerkezet alapanyagainak természetéhez képest tehát a helyesen szerkesztett vas betontalpnál a sinek alatti keresztmetszetben a nyomásnak jól ellentálló betonanyagot a talp fölső részén ; a húzást fölvevő vasbetéteket pedig annak alsó részén kell, a sztatikai számításoknak megfelelő tömegben alkalmazni. A vasbetontalp közepén pedig ennek éppen megfordítva kell történnie. A találmány tárgyát képező vasbetontalpat a mellékelt rajznak 1—5. ábrái mutatják. Az 1. ábra baloldala hosszmetszetben, jobboldala pedig oldalnézetben láttatják a vasbetontalpat; a 2. ábra ugyancsak ennek alaprajza, illetőleg fölülnézete; a 3. ábra a vasbetontalpnak a sinek alatti keresztmetszetét; a 4. ábra a vasbetontalp két végének; az 5. ábra pedig a talp középső keresztmetszetét ábrázolják.