62549. lajstromszámú szabadalom • Többsoros golyós csapágy egymáshoz képest kilenghető futógyűrűkkel

Mint az a rajzból-látható, a csapágy az (1) külső futógyűrűből és a (2) belső futógyűrűből áll, mely a tengelyt átbocsátó (3) központos furattal van ellátva. Mindegyik gyűrű célszerűen egy darabból készül, miáltal a részek mindennemű utánállítása elesik. A gyűrűk között két sor (4) és (5) golyó foglal helyet. A külső (1) futógyűrű (1—4. ábra) belül gyűrűszerű (6) és (7) futópályákkal vau ellátva, melyek a belső futógyűrű (9) geometriai tengelyén lévő közös (8) középpontból vont koncentrikus gömbszeleteket alkotnak. •y'-A belső (2) futógyűrű a golyósorok szármáira való párhuzamos (10) és (11) futótornyokkal van ellátva. Ezek a hornyok úgy vannak alakítva, hogy mindegyik golyó a két futópályával egy-egy pontban érintkezik, mely pontok csúcsával a (8) lengési középpontban fekvő kúpfölület alkotójában fekszenek. Minthogy ez a pont a két golyósor közös tengelyén a csapágy oldalfölületei között fekszik, a kúpalakú (6) és (7) futófölületek külső (12) és (14) szélei közelebb fekszenek a (9) tengelyhez, mint a futópályáknak a golyósorok között fekvő részei, úgy hogy tengelyirányban befelé álló gyűrűszerű toldatokat képeznek, melyek között a (4) és (5) golyósorok a csapágy összeállításánál biztosan fogvatartatnak. A belső (2) futógyűrűnek a két golyósor közötti (15) része az ellentétes oldalakon ugyancsak toldatokat képez, melyek a (12) és (14) toldatokkal úgy működnek együtt, hogy az (1) és (2) futógyűrűk egymáshoz képest tengelyirányban el nem tolódnak. A belső futógyűrű (10) és (11) futóhornyai keresztmetszetükben oly íveket alkotnak, melyeknek (16) görbületi sugarai (4. ábra) valamivel nagyobbak, mint a golyók sugarai és melyeknek (17) görbületi középpontjai a (18) és (19) erőirányvonalakon fekszenek, melyek a (8) lengési középpontot azon golyó középpontjával kötik össze, mely a szóban forgó ívvel érintkezésben áll. A (18) és (19) erőirányvonalak egyenlőtlen nagy hajlása folytán a két golyósor terhelései egyenlőtlenül osztatnak el, úgy hogy az egyik (14) golyósor erősebben terheltetik meg, mint a másik. Ennek következtében az (5) golyósor golyóinak száma kisebb lehet, mint a (4) golyósodé és ennek legelőnyösebb kihasználására az (5) golyósor (7) és (11) futópályáit kisebb távolságban lehet a (8) lengési középpontól elhelyezni, mint a (4) golyósor (6) és (10) futópályáit, aminek az az előnye, hogy az (5) golyósor golyói oly távolságban rendezhetők el egymástól, hogy a golyókra gyakorolt nyomás kedvezően van elosztva anélkül, hogy a golyók száma felesleges nagy volna. A csapágy összeállított állapotában az (1) és (2) futógyűrűket a közöttük fekvő golyók egymáshoz képest meghatározott helyzetben tartják, mimellett a csapagy könnyen szétszedhető, amennyiben az egyik futógyűrűnek a (8) pont körül való oly elforgatása után, hogy a gyűrűk tengelyei, mint azt a 2. ábra mutatja, szöget zárnak be egymással, a golyók könnyen kivehetők és ismét behelyezhetők. Egyszersmind azt az előnyt is érjük el, hogy a futógyűrűk oly helyzetet is foglalhatnak el egymáshoz képest, mely a tengely behajlásának vagy a tartó részek szabálytalan sülyedésének vagy a pontatlan szerelésnek következménye. A (8) lengési középpontnak a csapágy középsíkjától való oldalt helyezése következtében a (7) futópálya meredekebben hajlik a (9) tengelyhez, mint a (6) futópálya és minthogy ennek következtében a nyomási irányok az (5) golyókra vonatkozólag kisebb szöget zárnak be a (9) tengellyel, mint a (4) golyókra vonatkozó nyomási irányok, a csapágy azon oldala, melyen az (5) golyók vannak, különösen alkalmas nagyobb tengelyirányú nyomások fölvételére. A csapágy ezen, vagyis nagy tengelyirányú nyomások fölvételi képessége még azáltal is fokoztatik, hogy a (7) futópálya közelebb fekszik a (8) lengési középponthoz, mint a (6) futópálya, minthogy ezáltal a két golyósor nyomási irányának a (9) tengelyhez képest való hajlási szögeinek különb< sége tetemesen nagyobbá tehető anélkül,