62547. lajstromszámú szabadalom • Nyújtóberendezés rövidszárú rostok fonására szolgáló gépekhez
közel helyezhetők azok el. Az alsó mellső (B) hengert tetemesebben nagyobb átmérőjűre készítem, mint az (A) és (A') hátsó hengereket, a fölső mellső (Bl) hengert pedig jóval kisebb átmérőjűre, mint az alsó mellső (B) hengert. A (B') hengert úgy helyezem el. hogy középpontja az anyag haladási irányában az alsó (B) henger középpontja mögé jöjjön úgy, hogy az (A, A') hengerek fogpontja és a (B, B') hengerek fogpontja között igen rövid távolságot nyerünk a legrövidebb rostok megfogására, vagy fogvatartására. v Az alsó mellső (B) henger nagyobb átmérőjű. mint az alsó hátsó (A) henger azon -célból, hogy a fonal nagyobb ívben hagyja «1 a (B) hengert, a fölső (D)- segédhenger pedig, mely a (A') henger előtt van elrendezve, elősegítse a fonal egyenletes eltávolítását azáltal, hogy a (B) henger fogpontját .közelebb hozza előre és közelebb a fonóorsó csúcsa fölé. A (B) és (D) hengerek mellső fogpontja azonkívül megkönnyíti egy elszakadt fonalvég összesodródását. A nyújtóhengerek mögött, a nyútóhengerek egyenletes táplálása céljából, egypár <C, C') etetőhenger van elrendezve, melyek kb. ugyanazon kerülelti sebességgel forognak, mint a hátsó (A A') nyújtóhengerek. Az alsó (A, B, C) hengerek recézett, barázdált acél hengerek és rendes módon fogaskerekek útján kapják hajtásukat. A fölső (Cl) etetőhenger előnyösen sima fémhenger, a fölső hátsó (Al) nyújtóhenger barázdált fémhenger és a fölső mellső (Bl) uyújtóhenger lehet vagy recés acélhenger, vagy sima, bőrrel vagy gumival bevont henger. A (D) segédhenger előnyösen szintén sima, gumival vagy bőrrel bevont henger. A fölső mellső (Bl) nyújtóhenger erősebt>en van terhelve, mint a fölső hátsó (Al) nyújtóhenger azon célból, hogy a mellső <B, Bl) nyújtóhengerek képesek legyenek sz (A, A') hátsóhengerek között hosszú rostot keresztülhúzni anélkül, hogy elszakítanák azt. Az 1. ábrán föltüntetett elrendezésnél az {E) súlynyereg a két (A') és (B') fölső nyújtó-, hengeren nyugszik, a (G) súlyhorog pedig a hengerek között halad lefelé. A (B') és (D) hengerek fölé a (d') tiszfítóhenger, az alsó mellső (B) henger alá pedig a (d) tisztítóhenger van elhelyezve. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az (E) súlynyereg szintén a két (A') és (B') fölső hengeren nyugszik, a (G) súlyhorog azonban úgy van hajlítva, hogy valamennyi henger mögött halad lefelé, mimellett a fölső mellső (D) henger szintén terhelve van egy második (G') súlyhorog által, mely a hengerek előtt van fölfüggesztve. A (B') és (D) fölső hengerek fölé a (d') tisztító henger az (A'j fölső hengerre a (d2) tisztítóhenger és az alsó mellső (B) henger alá a (d) tisztítóhenger van helyezve. A 3. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az (E) súlynyereg a két (B') és (D) fölső hengeren nyugszik, a (G) súlyhorog pedig a hengerek mögött megy le, mimellett az (A') fölső hengert csak a (d2) tisztítóhenger terheli. A 4. és 5. ábrákon föltüntetett elrendezések hasonlók a 3. ábrán föltüntetett elrendezéshez azzal a különbséggel, hogy a (G) súlyhorog (Gl) a hengerek előtt megy lefelé. A 6. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (G) súlyhorog közvetlenül a (B') fölső hengeren nyugszik, az (A') fölső hengert pedig a (G) súlyhoroghoz kötött (E) rúgós nyereg terheli, mimellett az (e) beállítócsavar van elrendezve az (A') hengert terhelő súly beállítása céljából. A 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (B') fölső hengert a (G) súlyhorog, a (D) fölső hengert pedig a (G') súlyhorog terheli. Az (E) súlynyereg a (G) súlyhoroghoz a 9. ábrán föltüntetett módon csap és nyúlványok által köthető. Magától értetődik, hogy a nyújtóhengerek által megmunkálandó különböző szakállak és rostok természetének megfelelően különböző fajtájú fölső hengereket használhatunk ; így pl. gyapjuszálak nyújtásánál mindhárom (A' B') és (D) henger recézett lehet, pamutszálak nyújtásánál a (Bl) és (D) hengerek bőrrel bevontak, az (A') henger pedig recézett lehet.