62524. lajstromszámú szabadalom • Üreges gerenda lapos vagy profilos fémszalagokból

2 -•ellátva. Ezen fogak együtt nyúlnak át az (5) léc egy-egy (3) nyílásán és azután leszögecselhetők. Ezen foganatosítási alak szerint az üreges gerendát négy különálló szalagból állítjuk össze, míg a 7. ábra szerint két derékszög alatt meghajlított (6) és (7) fémszalagot egyesítünk egy üreges gerendává. Ezen szögvasak egyik szára hasítékokkal, másik szára fogakkal van ellátva, melyeket a másik szögvas hasítékain keresztüldugunk és leszögecselünk. Az üreges gerenda a két szögvas helyett egy |_J-alakúan meggörbített (8) szalagból is előállítható, melynek fogakkal ellátott szárai egy lapos (9) szalag hasítékain nyúlnak át és aztán leszögecseltetnek (8. ábra). A 9. ábrán föltüntetett foganatosítási alak szerint a (10) fémszalagot * háromszor meghajlítjuk derékszög alatt úgy, hogy az üreges tér teljesen körül van zárva, míg a szabad végeket, mint azt előbb leírtuk, fogak és hasítékok segítségével kötjük össze. A találmány tárgyának következő foganatosítási alakjainál az üreges gerendák előállítása lapos és profilos fémszalagokból történik, melyeket szintén szögecseléssel kötünk össze. A 10—12. ábrák szerint az eredetileg sík (1) lemez, mely a 12. ábrán meggörbítése előtt fölülnézetben van ábrázolva, a szélein (2) fogakkal van ellátva és egy a hossztengellyel párhuzamos tengely körül meg van görbítve, (11. ábra). E 1 mez (2) fogaival a (4) hosszlemez megfelelő (3) nyílásain nyúlik keresztül. Miután a (2) fogaknak a (3) lyukakból kiálló végeit leszögecseltük, igen tartós üreges gerendát n\erünk. A 13—15. ábráknak megtelelő foganatosít. .sí al.iK az imént leírttól lényegében abban különbözik, hogy a (4) sík lemezt látjuk el (2) fog kkal es ezen fogakat az ívelt (1) lemeznek, (melynek lefejtését a 15. ábra mutatja) megfelelő (3) nyílásain keresztüvezetjük és aztán leszögeeseljük. A 16—18. abraknak megfelelő foganatosítasi alaknál a (1) fogazassál ellátott (12) lemez, melynek lef.-jresét a 18. ábra tünteti föl, egy teljesen zart üreges testté van görbítve és említett fogaival a (14) siklapu szalag (13) nyílásain keresztül vezetve. A (12) ívelt lemezt a (14) szalaggal itt is a (11) fogak leszögecselése által kötjük össze. A 19—22. ábráknak megfelelő foganatosítási alak lényegében a 10—12. ábrákon föltüntetettnek felel meg, miért is ugyanazon részeket ugyanolyan számmal jelöltük; ezzel szemben azonban e kivitel azon előnnyel bír, hogy a tartó üregében merevítésre szolgáló (15) hosszfal van elrendezve, melynek (16) fogait a (17) és (18) nyílásokon vezetjük keresztül és leszögecseljük. A 22. ábra az ívelt (1) lemez kifejtését tünteti föl. Egy (15) merevítőlemez helyett alkalmazhatunk természetesen többet is, pl. kettőt, (19, 19) mint az a 23. ábrán van ábrázolva; ezek egyik végükön az ívelt (1) lemez, másik végükön, érintkező (20) fogaikkal a (4) siklemez lyukain hatolnak át és leszögecseltetnek. Az üreges gerenda további kiképzése abban áll, hogy a gerenda hossztengelyére merőleges irányban az üreges gerenda keresztmetszetének belvilága alakjával bíró merevítő lemezeket helyezünk be és ezeket a gerenda falaiba beszögecseljük. Ezen találmányi gondolat egy foganatosítási alakja pl. a 24. ábrán van ábrázolva. Itt a gerendát, a 10—12. ábra szerinti foganatosítási alakhoz hasonló módon az ívelt (1) és a sik (4) lemezből állítjuk elő. Ezen gerendákba a hossztengelyre merőlegesen bizonyos meghatározott távolságokban (21) lemezek vannak behelyezve, melyek az üreges gerenda keresztmetszetének belvilágát kitöltik és (22,22) fogaikkal az ívelt (1) lemez és (23) fogukkal a sík (4) lemez megfelelő kivágásain nyúlnak át. A (22, 23) fogak leszögecselése által a (21) lemezeket az üreges gereride falaival igen tartósan kötjük össze. A 25. ábra szerinti foganatosítási alak az épen leírttól csak abban különbözik, hogy az üreges gerendát (24) hosszfallal két részre osztjuk és az egyes részeket (25, 26) merevítő lemezekkel látjuk el, melyek (27, 28) fogaikkal, az üreges ge-