62455. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés páncélok számára
gatható, többnyire ívelt páncéllemezt rendezünk el, amely egy. rúgózóberendezés hatása alatt a lövedék nekicsapódásánál viszszafelé mozog. Eközben a rugózó szerkezet a lövedék eleven erejének egy csekély részét a páncél oldalirányú kitérését lehetővé tevő szerkezetre viszi át úgy, hogy a lövedéknek a páncélfallal való érintkezési pontja is oldalirányban eltolódik, miáltal a lövedék röppályája is megváltozik és a lövedék lesiklik és a levegőbe röpül vissza. Ha a páncéllemezt forgathatóan, de rúgózás nélkül rendeznők el, úgy könnyen bekövetkezhetnék, hogy a nehéz páncéllemez nem találna elég időt a lövedék által közölt erőimpulzusoknak magába való felvételére és a saját tehetetlenségének legyőzése mellett oldalirányú mozgás elvégzésére. A rúgózás oly hatással van, hogy a páncéllemez visszafelé való mozgásánál elég időt talál a vele közölt energia fölvételére ós annak önmozgássá való átalakítására. A lövedék centrális nekicsapódásánál a páncélfal rúgózás nélkül nem végezhetne mozgást, tehát a lövedéknek összes kinetikai energiája a páncélra és az ágyazásra vitetnék át úgy, hogy az eddigi páncéloknál mutatkozó romboló hatások is bekövetkezhetnének. A rúgózás tudvalevőleg sohasem egészen stabil, hanem terhelésnél mindig hajlandóságot mutat oldalirányú kitérésekre és ennek következtében ott, ahol ezen kitérések nem kívánatosak megfelelő szerkezetek által kell azokat kompenzálni. A találmánybeli berendezésnél azonban a rúgózás tudatosan, nem stabilan van tartva. Ennek hatása abban nyilvánul meg, hogy a lövedéknek centrális nekicsapódásánál a páncél fal és vele együtt a rúgózás is a lövedék nyomóhatása alatt csekély mérvben ingásba jön. Ez a csekély mozgás elegendő arra, hogy a lövedék becsapódási pontját a centrálisból annyira kihelyezze, hogy a páncélfalnak szándékolt oldalirányú mozgása bekövetkezzék. Ennek következtében a lövedék lecsúszik, mimellett a páncél oldalsó rögzítő szerkezetek által oldalirányú mozgásának fölösleges módon való továbbfolytatásában megakadályoztatik és alkalmas szerkezetek által ismét visszahozatik nyugalmi helyzetébe. A hadihajók parancsnoki állásán a találmánybeli védőberendezés különösen alkalmas a föltűnően nagy és eddig csak egészen primitív szerkezetek által védett látórések megvédésére. Az új védőberendezéssel ellátott páncélt ebben az esetben úgy kell beállítanunk, hogy csakis az oldalsó, az ellenség megfigyelésére szolgáló látórések maradjanak födetlenü,l anélkül, hogy ezek az ellenség tüzének kilennének téve, mimellett esetleg tükörszerkezetet is alkalmazhatunk. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakja látható és pedig az 1. ábra a védőberendezéssel fölszerelt páncél függélyes metszete, a 2. ábra 1—2. vonala szerint, a 2. ábra az 1. ábra 3—4. vonala szerint vett metszet, a 3. ábra az 1. ábra 5—6. vonala szerint vett metszet, a 4. ábra pedig az 1. ábra 7—8. vonala szerint vett metszet, míg az 5. ábra a találmánybeli védőberendezésnek lövegtornyoknál alkalmazott kiviteli alakját mutatja. A következőkben egy kerek, helytálló (A) páncél van föltételezve, amelyet a találmánybeli védőberendezés segélyével akarunk megvédeni. (Al) a forgatható (B) páncélrészt oldalirányban megvédő, megfelelően alakított páncélköpeny. A (B) páncélrész (C, D) golyós ágyazáson és (E, F) görgős ágyazáson fut a helytálló (A) rész körül és a (G, H, J) rugók közvetítésével az (A) páncél felé rúgózhatik. Ezen rúgózó mozgás közben a (B) páncélrészben megerősített rugók az ezen páncélrész és a helytálló (A) páncél közé beiktatott (K) és (L) elválasztó szektorokra támaszkodnak, melyek viszont az (E, F) görgős ágyazásra támaszkodnak. Hogy a görgős ágyazás a mozgást lehetőleg körinyűvé tegye, a görgök az (A) és (B) páncélt csak az (M) futósineknél érintik. A görgők a
