62429. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagbefecskendező berendezés nehezen gyúlladó tüzelőanyaggal dolgozó elégési erőgépek számára
az (nl) tüzelőanyagbütyök előtt fekve egy második kisebb (n2) bütyök is van alkalmazva. Ezen (n2) segédbütyök a (B) tüzelőanyagtűnek egy rövid, a tüzelőanyagszelep főnyitását megelőző fölemelését és zárását •eszközli. Minthogy a munkahengerben ekkor a nyomás a tüzelőanyagszelepben levő nyomásnál alacsonyabb, ennélfogva a (B) tüzelőanyagtűnek ezen rövid fölemelése által a (Gr) gyűrűalakú térben nyomáscsökkenés áll be. Ennek következménye, hogy a fuvókában a tüzelőanyagszivattyú által szállított tüzelőanyag előbbre halad úgy, hogy a tüzelőanyagszelepnek második az (nl) bütyök által eszközölt nyitásánál a munkahengerbe többé nem hideg nyomólevegő, hanem mindjárt tüzelőanyag jút, miáltal a biztos gyújtás biztosítva van. Minthogy a gyújtás kimaradásának veszélye csakis a gép kis terheléseinél lép föl, azért a tüzelőanyagtűnek előbb leírt szabályozását célszerűen úgy képezhetjük ki, hogy egyrészt az (n2) segédbütyök egyáltalában csak a terhelésnek bizonyos határon alúl való esésénél — pl. fél tehernél — jöjjön működésbe és hogy azonkívül a tüzelőanyagtű előnyitásának tartama vagy az előnyitás nagysága, szélessége csökkenő terheléssel növekedjék. Az (N) bütyköstárcsán levő két (nl) és (n2) bütyöknek ilyfajta elrendezését a 2. ábra tünteti föl. Mint ebből az ábrából látható, az (nl) főtüzelőanyagbütyök körülbelül kétszer oly széles, mint az (n2) segédbütyök. Az (n2) segédbütyök azonkívül két különböző magas futófölülettel bír, melyek egymás között, ill. a bütykö8tárcsa kerületével ferde fölfutófölületek által vannak összekötve. Az (N) bütyköstárcsa ismert módon <vau az (R) szabályozótengelyen horony és rúgó által eltolhatóan elrendezve és egy (S) állítóemelő által három (I., II., III) helyzetbe állítható be. Teljes terhelésnél az állítóemelőnek I-en kell álnia. A bütyköstárcsa ekkor a (P) emelőhöz képest a 2. ábrán látható helyzetet veszi fel, amelynél a (pl) szabályozógörgő egyedül az (nl) tüzelőanyagbütyőkkel működik együtt. Ha a gép terhelése a félterhelés alá csökken, akkor az állítóemelőt a II középhelyzetbe kell átállítani. Ezáltal az (n2) segédbütyök alacsony része a szabályozótengely pályájába jut. Ekkor a tüzelőanyagszelepnek a tüzelőanyag befecskendezése előtt való csekély előnyitása jön létre. Végül üres járásnál az (S) állítóemelőt a III állásba kell hozni, mimellett aztán az (n2) segédbütyök magas része fog működni és a tüzelőanyagszelepnek nagyobb előnyitását létesíti. Az (N) bütyköstárcsának a különböző terheléseknek megfelelően való beállítása, természetesen a 2. ábrán föltüntetett mód helyett, ahol kézzel történik, a sebességszabályozóról is történhet. Az (N) bütyköstárcsa azon helyét, amelyen az (n2) segédbütyök elhelyezése célszerű, kísérletek által kell megállapítani. A 3. és 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alak, a legelőször leírttól lényegében abban különbözik, hogy a (G) gyűrűalakú térnek a munkahengerrel való összeköttetése nem a tüzelőauyagfuvóka nyíláson, hanem egy külön szabályozott (K) átvezetőesatornán keresztül történik. Ezen csatorna nyitását és zárását emellett egy (L) segédtűszelep végzi, mely egy második a (P) szabályozóemelőre vonatkozólag valamivel előbbre fekvő (T) szabályozóemelő közvetítésével szintén az (N) bütyköstárcsáról szabályoztatik. Ezen célból az (N) bütyköstárcsán a rendes (nl) tüzelőanyagbütykön kívül a nyíl által megjelölt forgásirányban az (nl) tüzelőanyagbütyök előtt fekve ismét egy második (n2) bütyök van alkalmazva, mely azonban ezen esetben, a hozzátartozó (T) szabályozóemelő helyzetének megfelelően as (nl) bütyökkel nem fekszik egy síkban (1—4. ábra). Ezen (n2) segédbütyök oly módon hat az (L) segédszelep tűjére, hogy ezen tűnek a tüzelőanyagszelep nyitása előtt való rövid fölemelése és zárása által a (G) gyűrűalakú tér és a henger között átmenetileg összeköttetés létesíttetik, és ezáltal a gyűrűalakú térben nyomáscsökkenés létesíttetik. A tüzelőanyagra ezáltal elért hatás ugyanaz, mint a legelőször leírt foganatosítási alaknál.
