62403. lajstromszámú szabadalom • Répalefejezőgép
— 2 — vagy azzal párhuzamosan alkalmazott (12) tárcsából áll és munka közben a répasorokon gördül. A (2, 3 és 10) rudak egymással két (.13) csap által vannak összekötve, melyek a (10) rúdba helytállóan, a (3) rúdba pedig beállíthatóan vannak behelyezve, mely célból a (3) rúdon (14) hasítékok, a csapokon pedig (15) csavaranyák vannak alkalmazva. A felső (13) csap egy kétkarú (16, 17) emeltyűvel van összekötve, mely a helytálló (18) csap körül forgatható és melynek egyik vagy másik karjára a (19) súly rátolható. Ha a súly a (16) karon van, akkor az a (3, 10) rudakat és így az (A) kést és (B) tárcsakereket olyképen befolyásolja, hogy a (B) kerék nem fekszik rá teljes súlyával a répákra, míg ellenben, ha a súlyt a (17) karra tesszük rá, ez a tárcsakereket megterheli, minek következtében a kerék a répalevelekre erősen rászoríttatik. Ez-a berendezés olyképen működik, hogy a répasoron gördülő tárcsa vagy (12) tárcsák mindegyik répához hozzá ütköznek, amikor is a répalevelek szétbontatnak, vagy esetleg félre hajlíttatnak, úgy hogy a tárcsakeréknek legalább egy tárcsája a tulaj donképeni répagyökérrel érintkezésbe jut, minek következtében a tárcsakerék aszerint, hogy a répagyökér mennyire áll ki a földből, többé-kevésbbé megemelkedik. A tárcsakerékkel együtt és ugyanolyan mértékben mint az az (A) kés is magasság irányban beáll, mire azután a répafejet levágja. Látnivaló, hogy a tárcsáknak hatása alatt a kés a répagyökerek különböző magasságának megfelelően a talaj szintjéhez képest emelkedik vagy sűlyud és ennélfogva, valamennyi répáról, még azokról is, amelyek a földben egészen benne vannak, ugyanolyan vastag fejrészt vág le. A (13) csapnak, a (14) hasítékban való elállítása által a késnek és tárcsakeréknek kölcsönös magassági helyzete beállítható, ami által a levágandó répafej vastagságát változtathatjuk. Minél sűrűbbek a répalevelek, annál nehezebb (19) súlyt helyezünk rá a (17) emeltyűkarra és annál kevesebb (12) fogastárcsát, adott esetekben csak egyet alkalmazunk oly célból, hogy a tárcsakerék a répagyökérrel okvetlenül érintkezésbe jusson. Ha fordítva a répa kicsi és a répalevelek ritkák és gyengék, akkor a vágókészüléknek önsúlyát a (19) súlynak a (16) emeltyűkarra való ráhelyezése által csökkentjük oly célból, hogy a tárcsakerék a répát meg ne sértse. E mellett több fogastárcsát alkalmazunk egymástól kis távolságban, úgy hogy a tárcsakerék még egészen kis répákra is ráfut. A gép még akkor is megbízhatóan működik, ha a répasor nem teljesen egyenes, vagyis, ha egyes répák a répasorból oldalt kissé kiállanak, mivel elegendő, ha a tárcsakeréknek csak egy tárcsája is a répára rágördül. A késnek hajtott vége előtt a (C) eltakarító készülék van alkalmazva, mely a (20) rúd segélyével a gépkeretre erősített (21) vezetékekben rögzíthető. Ez a készülék a (22) ekevasból és a (23) védőfalból áll, mely utóbbi egy az ekevasnak mellső széle fölé kúposán hajlított (24) bádogdarabbal van ellátva. Az ekevas a kés útjából az ellenállásokat távolítja el és a répák mellett a földet is félre szántja, úgy hogy a kés még egészen a földben lévő répákat is lefejezhet. A védőfal megakadályozza, hogy a késvezetékekbe oldalról föld vagy répalevél be ne hulljon. A (24) bádogdarab a földön fekvő répaleveleknek a megemelésére szolgál. A (D) szállító (elevátor) hátrafelé lejt olyképen, hogy annak alsó vége a gépnek hátsó végén fekszik, míg ellenben felső vége előre néz és egy a vágókészülék és a szállító között alkalmazott (F) gyűjtőkosárba torkol. A szállító fölső végével a (28) orsón nyugszik, mely szilárdan megerősített (25) csapágyakban van ágyazva és melyet (26, 27) kerékáttétel segélyével a gépnek hátsó tengelye, vagy külön mótor a nyil irányában forgat. A (28) orsóra a (29) keret van lengethetően ráhelyezve, melynek alsó végén a szállítónak alsó (30) orsója (tengelye) van forgathatóan ágyazva. Mindegyik orsón két lánckerék van alkalmazva, melyekre a szállító heveder van ráhelyezve. Utóbbi két végnélküli (31) láncból áll, melyeken a (33) fogakat hordó (32) harántrúdak vannak meg-