62400. lajstromszámú szabadalom • Zár hajlékony tubusokhoz

Megjelent 1914. évi február hó 9-én. MAGY. gfe^ KIK. SZABADALMI jBu HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 62400. szám. XVI/b. OSZTÁLY. Zár hajlékony tubusokhoz. DORIZON ALBERT GYÁROS PÁRISBAN. A bejelentés napja 1913 január hó 23-ika. Elsőbbsége 1912 január hó 25-ike. olcsó. Ez a. zár behajlított bádogszalagból áll, mely oldalain nyelvekkel van ellátva és a tubus laposan összenyomott végére tolatik föl, mire 'az oldalt lévő nyelvek a behajlított bádogcsíkra hajlíttatnak és az egész összenyomatik. A mellékelt rajz a találmány tárgyának kiviteli példáját tünteti föl, és pedig az 1. ábra la kivágott bádogcsíkot a behajlítás előtt, a 2. ábra pedig ugyanazt összehajlítva, végül a 3. ábra a zárnak a tubus végén való alkalmazását mutatja. A lapos (a) bádogcsík (1. ábra) két (bí) oldalinyelvvel van ellátva, melyek körülbelül félakkora, szélesek, mint az (a) bádogcsík úgy, hogy utóbbinak fölső (c) fele megfelelően rövidebb. Az így alakított bádogcsíkot először az A-^-A vonal mentén behajlítjuk, mire a két (b) nyellvet a B—B vonalak mentén befelé hajlítjuk (2. ábra) úgy, hogy azok a (c) csíkra kerülnek. A bádogcsíkokat forma fölé hajlítjuk és pedig oly módon, hogy közbensői tér mar rad szabadon, melybe 'a tubtusi laposra nyomott végét betoljuk, Ennek megtörténtével a két részt la lehetőségig összenyomjuk, miáltal a zár előállott. Jelen találmány tárgya zár ónból, ólomból vagy más fémekből, ötvözetekből vagy i anyagokból álló és pépes vagy folyékony anyagokkal, mint festékekkel, pasztákkal, kenőcsökkel, illatszerekkel, gumioldatokkal, tisztítószerekkel, krémekkel vagy effélékkel töltött tubusok számára. Ezen célra leginkább megfelelő alakú ! vékony fémcsíkokat használnak, melyek csővé vannak összehajlítva és a töltés után a kibocsátó nyílással ellentétes végen forrasztás vagy egyéb- megerősítés nélkül öszszehajlíttatnak és egyszerűen összenyomat- > nak. Ily zár azonban nem, gátolja meg azt, hogy a tubus tartalmas még ha a tubus, úgy, mint az eddig szokásos, a középen nyoma tik is össze, részben ki ne folyjék. Az oka ennek abban rejlik, hogy a lágy fém, melyből a tubus készül, nem enged meg biztos zárást, mivel a tubusra gyakorolt nyomásnál túlkönnyen enged és alakját elveszti. Ezt a hátrányt azáltal igyekeztek kiküszöbölni, hogy a tubust beforrasztották vagy kulcsszerű részeket képeztek ki rajta, mely rendszabályok azonban költségesek és hasznavehetőségük nincsen arányban a rájuk fordított munkával. A találmány oly zárat szolgáltat* mely biztosan hat, egyszerűen alkalmazható és