62392. lajstromszámú szabadalom • Öngyúladó villamos gyertyák

felelően alakított lemezeket is. Hasonlóképpen a már eredetileg szigetelő gyújtómassza fölvételének módja és speciális alakja, sem érinti a találmány lényegét. A, szálak, huzalok, lemezek stb. természetesen az elektródák oldalán is alkalmazhatók úgy, hogy az elektródák közti tér teljesen szabadon marad. Lényeges csak az, hogy a vezető részek (szálak, boreák stb.) legalább az egyik elektródától legyenek kezdettől fogva a fölkent masszák révén elszigetelve és fölhevítés után a gyertya égése közben a massza vezetővé válása folytán az elektródák között vezető hidat alkossanak. Az áram bekapcsolása alkalmával az áram ezen vezető hídon átfolyik és a huzalt, mely a két szénelekrtóda közt a vezetést létesíti, a biztosítékokhoz hasonlóan megolvasztja, ill. elégeti, amikor is az elektromos fényív kigyullad. Hogy egészen biztosak legyünk, az iránt, hogy a fémhuzalok az egyik elektródától kezdettől fogva el vannak szigetelve, célszerű ezen elektródát először az ismertetett masszával bekenni, melyet megmerevedni hagyunk, mielőtt a gjertyákat az ismertetett módon összeállítanók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A Jablochkoff-féle gyertyához hasonló öngyulladó villamos gyertya, jellemezve azáltal, hogy a közbenső réteg a kétvagy többértékű fémek oly vegyületeit tartalmazza, melyek magasabb hőfokon vegyi átalakulás útján, egészben vagy részben, vezető karbidokká alacsony oxidokká vagy oxikarbidokká vagy vezető oxidok és karbidok elegyévé alakulnak át, melyek lehülésük alkalmával nem térnek ismét vissza a nem vezető állapotba. 2. Az 1. igényben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a közbenső réteg mint hordozó massza a földfémek, ritka földfémek vagy földalkáli fémek halogénvegyületeit vagy ezek keverékét magukban vagy más anyagokkal együtt tartalmazza. 3. Az 1. igényben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve, azáltal hogy a közbenső réteg a kötés céljából a két vagy többértékű fémek oly sóit, illetve vegyületeit tartalmazza, melyek (pl. megfelelő oldós2ertartalom mellett) tapadósak, illetve hogy a közbenső réteg előállítására tapadós fémvegyületeket használunk. 4. Az 1. és 3. igényekben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy főkép a többértékú fémek neutrális vagy bázikus oxalátjait, formiátjait, tartarátjait, laktátjait, illetve ezeknek tapadó oldatait vagy géléit használjuk. 5. Az 1. és 3. igényekben védett öngyulladp villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a titán vagy cirkónium viszkózus sóoldatait használjuk. 6. Az 1., 3. és 5. igényekben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy pl. a titán, cirkónium, vanadium, króm stb. viszkózus fémsói egyidejűleg kötőanyag és gyújtómassza gyanánt szolgálnak. 7. Az 1. és 3. igényekben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a közbenső rétegben a kötőanyag számára és hídképző anyag gyanánt egy és ugyanazon fémvegyületeit használjuk (pl. titánoxalátot titándioxid mellett szénnel vagy a megfelelő cirkoniumvegyületet). 8. Az 1. igényben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a vezetőképesség szabályozása céljából azon masszához, melyből a közbenső réteget előállíthatjuk fémflnoridokat keverünk. 9. Az 1. igényben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a középső réteghez egyidejűleg még szenet vagy grafitot keverünk. 10. Az 1. igényben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja jellemezve, azáltal hogy a közbenső réteget