62360. lajstromszámú szabadalom • Önműködő egyensúlyozó szerkezet röpülőgépek részére
2 van megerősítve és egy cső révén az üreges testtel közlekedik. A (3) dugattyú helyzete által az (5) dugattyúval összekötött (4) magassági kormánynak helyzete meg van állapítva. Az (1) üreges test konvex oldalán egy annak majdnem egész szélességére kiterjedő 5 mm. széles (6) hasíték van kiképezve, melyen a levegő be- és kitódulhat, különben pedig teljesen légzáró. A dugattyú tökéletes tömítését azáltal érjük el, hogy a dugattyú és a henger feneke közé egy.zsákot iktatunk. Számos kísérlet azt mutatta, hogy a szélnek kitett tartófölületeken nyomó' és szívóhatások lépnek föl, melyeknek nagysága a szél sebességétől és annak a tartófölületek profiljához való hajlásától függ. Az is ismeretes, hogy minden esetben a szél szívóereje nagyobb, mint nyomóereje. Ami már most a tartófölületek egész fölületére mérvadó, az annak bizonyos vonalaira is áll, úgy, hogy ha a hasítékot egy szívó vonal hatáskörében rendezzük el, akkor az üreges test belsejében vacuum keletkezik, melynek nagysága a szél sebességétől és irányának hajlásától függ. Az eddigi kísérletek azt eredményezték, hogy egy bizonyos vonalban a szívóerő a sebesség négyzetével növekszik és 22 m. másodpercenkénti sebességnél és 10°-ny. szöghajlás mellett értéke cm2 -ként 10 g. 15° szöghajlás mellett a szívóerő az egyenlően megmaradó sebesség dacára zéró és azután a szögfok növekedésével arányosan emelkedik. Ha körülbelül 10°-ot értünk el, akkor a legmagasabb értéket kapjuk és a szög további nagyobbításával a szívóerő meglehetősen gyorsan csökken. Az üreges testeket a repülőgépen konvex oldalával lefelé fordítva erősítjük meg (3. ábra). Ha a repülőgép szélcsendben és állandó sebességgel repül, akkor a kormány a dugattyú révén bizonyos meghatározott helyzetben tartatik, a legcsekélyebb sebességcsökkenés folytán azonban a dugattyú arányos mértékben előre mozog és a kormányt lefelé menetre állítja be. A repülőgép ezáltal megint eredeti sebességét éri el, mire a kormány is azonnal vízszintes helyzetbe jut.' Ugyanezen működés, de fordított értelemben akkor is bekövetkezik, ha a sebesség növekszik. Ha most széllökések folytán a repülési szél irányának hajlása a repölőgép tartófölületeihez képest változik,'pld. növekszik, akkor; mint ez a 3. ábrából látható, a szélnek az üreges test húrjával való szöge kisebbedik, ennek folytán a szívóerő csökken és a levegő a hasítékon át betódul. Ezáltal az üreges test belsejében a vacuum változván, a dugattyú előre mozog úgy, hogy a magassági kormánynak hordereje a széllökés bekövetkezésével egyidejűleg csökken, miáltal a tartófölületeken uralkodó túlnyomás azonnal kiegyenlíttetik. Ha a széllökés fölülről jön, akkor a szívóerő növekszik, a dugattyú meghuzatik és a magassági kormány hordképessége nagyobbodik. Azonban a magassági kormánynak túl nagy mértékben fölfelé kormányoznia nem szabad és nem is kormányozhat, mert az üreges test a repülőgéppel olykép van összekötve, hogy mihelyt egy fölülről jutó heves széllökés folytán a testnek 10°-nyi szöghajlása a repülési szélhez képest túl van haladva, akkor a magassági kormány a repülőgépet lefelé kormányozza, mivel ezen esetben utóbbi oly levegőrétegben van, melyben magát nem tarthatja. \ Ha a hátul elrendezett magassági kormányezen berendezés révén működtetendő, akkor szükséges, hogy az a szélnyomást a hátsó oldalon kapja. A magassági kormány, forgástengelyének helyzete szerint, egészen vagy részben a sebességtől függően működtethető. A kormányt egy erős rugó hozza a vízszintes helyzetbe. A helyett, hogy a dugattyú fölületét nagyobbítanék, több henger egymás után rendezhető el, és ezek egy közös kiáramoltató csővel köthetők össze, míg az összes dugatytyúk egymáshoz kapcsolandók. A hasítékból be- és kitóduló levegő sebessége a hasíték fölületével és helyzetével, valamint a repülési szél irányának hajlásával és sebességével arányos.
