62350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festőanyagoknak pigmentfestékeknek vagy fényporoknak növényi vagy állati rostokon való rögzítésére

Megjelent 1914. évi január iió 31-én. MAGY. KIR. SZABADALMI H HIVATAL szabadalmi leírás 62350. szám. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás festőanyagoknak, pigmentfestékeknek vagy fémporoknak növényi vagy állati rostokon való rögzítésére. SOCIÉTÉ DE LA MANUFACTURE D'INDIENNES EMILE ZUNDEL CÉG MOSZKVÁBAN. A. bejelentés napja 1912 december hó 4-ike. A találmány lényege abban áll, hogy oly nyomtatófestéket állítunk elő, mely a formaldehid és valamely fenol kondenzációtermékeit tartalmazza oldott állapotban. Ha az ilyen festéket fölnyomtatjuk és gőzöljük, akkor a kondenzációtermék a roston szilárd állapotban kiválik és a festékhez adott festőanyagokat, pigmenteket vagy fémporokat rögzíti. A fenolok és formaldehyd közötti kondenzálási folyamat azon körülmények szerint, amelyek között végbemegy, igen különböző, így pl. sokkal gyorsabban megy végbe savanyú, mint közömbös vagy kissé alkálikus közegekben. Eközben mindig részleges polymerizáció lép föl, amely hosszabb ideig tartó behatás esetén a keveréknek teljes megszilárdulására vezethet. Céljainkra a káliumszulfit bizonyult a legjobb kondenzáló szernek. Ez esetben a fenol-formaldehydeit úgy állítjuk elő, hogy egyenlő mennyiségű fenolt és 36%-os formaldehydet csekély mennyiségű káliumszulfit hozzáadása mellett 1 2 óra hosszáig hevítünk. Azígy kapott termék sárga, átlátszó, nyúlós massza, amely a sűrítő anyagoknak minden jó tulajdonságával rendelkezik. Víz^ ben oldhatatlan, ellenben maró alkáliban oldható és szerves oldószerrel, mint pl. acetinnel, fenollal, glicerinnel, alkohollal stb. keverhető. Ha ezen masszához föloldott festőanyagokat, pigmenteket vagy fémporokat adunk, akkor közvetlenül nyomtatásra alkalmas festéket kapunk. Fémfestékek esetében néhány percig, más festékeknél pedig egy óráig gőzölünk, azután pedig a szappanozást végezzük. A formaldehydnek fenollal való kondenzációtermékei nem mindig csupán mechanikai rögzítőszerek gyanánt hatnak, mint a fémnyomásnál, hanem savanyú csoportjaik folytán azzal a képességgel is bírnak, hogy számos festőanyagot vegyileg lekötnek. Ennélfogva a tanninhoz nagy hasonlóságot mutatnak. A festőanyagoknak a jelen eljárás szerinti rögzítését tehát úgy kell tekintenünk, mint a festőanyagnak a rostra mechanikailag lecsapott kondenzációtermékekben való vegyi rögzítését. A találmány szerint továbbá bázikus cso-