62340. lajstromszámú szabadalom • Zárókészülék mindenféle edényhez, főként főzőedényekhez, konzervdobozokhoz stb.
tartalmukkal együtt ismeretes módon vízfürdőben főzzük, illetve sterilizáljuk s azután a csatornát valamely közönséges hőmérsékleten megmerevedő, de alacsony hőfokon olvadó anyaggal, pl. zselatinnal, parafinnal, viasszal, vízüveggel stb. kiöntve, az edényt tartósan, légmentesen elzárjuk. Ha az edényt föl akarjuk nyitni, akkor azt kellőképen fölmelegítjük, illetve a födelet egy kissé elfordítjuk, mire az könnyen levehető. Biztosabb zárás létesítése céljából ajánlatos vagy a csatorna belső oldalán, vagy a födél alsó szélén hornyokat, vagy gyűrűalakú kidudorodásokat alkalmazni, vagy pedig a födél alsó szélét és a csatornát egy kissé kúposán kiképezni oly módon, hogy a födél a csatorna kiöntése után fecskefarkszerűen feküdjék a massá&ban, illetve a csatornában. Lehet azonkívül úgy is eljárni, hogy a födél alsó szélét és a csatorna belső oldalát érdessé tesszük, minek következtében a kiöntéshez használt massza erősebben tapad és így a födél biztosabban zár. A mellékelt rajz a találmány szerinti zárókészüléknek több példaképem kiviteli alakját tünteti föl. Az 1. ábra egy új zárókészülékkel ellátott főzőfazekat ábrázol oldalnézetben, a 2. ábra függélyes keresztmetszetben, a 3. ábra pedig fölülnézetben mutatja azt, a 4. ábra egy konzervüveget tüntet föl az új zárókészülékkel együtt, az 5. ábra ugyanezen üveg függélyes hosszmetszetét mutatja, midőn a födél föl van emelve, míg a 6. ábra egy módosított alak függélyes hosszmetszete. Az 1—3. ábrákban föltüntetett (a) főzőfazék fölső szélének külső oldalán egy gyűrűalakú (b) vízcsatornát alkalmazunk, melybe belefekszik a (c) födélnek harangalakú alsó (d) karimája. A (b) csatorna külső fala vala- } mivel magasabb, mint a fazék belső széle, hogy a zárófolyadék külső gyűrűje a (b) csatornában (2. ábra) valamivel magasabbra emelkedhessék a belső folyadékgyűrűnél, ha a gőznyomás a fazék belsejében emelkedik. Az új főzőfazekak tetszőleges külalakúak lehetnek és bárminő ilyen célokra használni szokott anyagból, pl. zománcozott, illetve öntött vasból, alumíniumból, nikkelből stbkészíthetők. Szükség esetén az új főzőfazekakon még más megfelelő zárókészülékeket is alkalmazhatunk azon célból, hogy a gőz erősebb nyomás mellett se emelhesse föl a födelet-A 4. és 5. ábrákban föltüntetett (e) konzervüveg (f) nyakának külső oldalán ugyanilyen (g) csatornát alkalmazunk, melynek külső fala a fölső részen egy kissé befelé van húzva, illetve a csatorna össze van szűkítve. Az (i) födél harangalakú (h) széle lefelé egy kissé kiszélesedik úgy, hogy annak alsó, külső átmérője csak kevéssel kisebb, mint a (g) csatorna külső falának belső átmérője. Ennélfogva a födelet könnyen be lehet tenni a csatornába, ha az üveget tartalmának sterilizálása céljából valamely vízfürdőben a forráspontig föl akarjuk melegíteni. Melegítés közben az esetleg fejlődő gőzök a lazán föltett födél alatt könnyen eltávozhatnak és ha a (g) csatornát az edény teljes kihűlése előtt valamely alkalmas masszával, pl. zselatinnal, parafinnal, viaszszal, vízüveggel stb. Öntjük ki, az edény belseje abszolút légmentesen és maradandóan elzáratik, mivel a födélkarima külső oldala és a csatorna külső szélének belső oldala által bezárt kúpalakú térben megmerevedett massza biztosan tartja a födelet. Szükség esetén vízfürdőben való fölmelegítés által, vagy más alkalmas módon a födelet ismét könnyen le lehet venni. A 6. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (k) edény hengeres nyaka és az erre ráhelyezett (1) födél között egy kis mozgástér van hagyva és a födél alsó szélén egy kis gyűrűalakú (m) dudorodás van alkalmazva. Az (n) csatorna külső falának belső oldalán az edény nyaka körül egy hasonló (o) dudorodás van kiképezve, melynek belső átmérője valamivel nagyobb, mint az (m) dudorodás külső átmérője, hogy a födelet be lehessen helyezni az (n) csatornába. Az ábrából jól látható, hogy a csatornába beöntött(p) massza mi módon tölti ki a födél karimája és a csatornafalak közötti üreget. A találmány szerinti konzervedények anya-