62297. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű erőgép
— 2 (A) dugattyú lefelé mozog a (d) szelep egy rövid pillanatra megnyílik és az égéstermékek egy része az (i) csatornán, (il) kamrán és (d) vezetéken át egy tartányba tódul, a hol nyomás alatt összegyűjtetik. Ezután a dugattyú az (o) kipuffogó nyílásokat megnyitja és pedig annyi időre, míg a külső légkörrel a nyomáskiegyenlítés megtörtént és ezen játék megint ismétlődik. A leírt égési motort e szerint az égési termékek fölraktározására szolgáló tartánynyal és egy szivattyúval táplálandó nyomás alatti levegőtartánnyal kell ellátni. Ha most ezen tartányban vagy vezetékekben tömítetlenség vagy törés fordul elő, akkor a motor nem dolgozhat és ennek meggátlására olykép van megszerkesztve, hogy egy pillanat alatt öngyújtásos robbanó motorrá változtatható át. A robbanómotor működése a következő: Az 1. ábrán látható (C) szivattyúdugattyú akkor van alsó holtpontján, midőn a mótor (A) dugattyúja fölső holtpontját érte el. Midőn a fölfelé mozgó (C) dugattyú az (1) hasítékokat elzárta, a (D) hengerbe előzetesen betódult levegő sűríttetik, mely a (z) szelepen át az I kamrába tódul. Utóbbi olykép van méretezve, hogy az abban esetleg létező égőanyag meg nem gyújtható. A (C) dugattyú lefelé mozgásakor a (z) szelep záródik és az (f) szelep elzárása mellett a sűrített levegő az (I) kamrában megmarad úgy, hogy a mótor robbanással működhet. Midőn a mótor mint égési mótor működik, az (f) szelep nyitva van és a sűrített levegő azon tartányba tódul, mely a motort az égőanyag gyújtása és elégetése céljából táplálja. Midőn a szivattyú (C) dugattyúja fölfelé mozog, az (A) motordugattyú lefelé mozog és mögötte légritkított tér keletkezik. Midőn alsó holtpontjának közelébe érkezett az (o) hasítékon át a külső levegő (B) hengerbe tódul. Mihelyt az (A) dugattyú az (o) hasítékokat megint elzárta, a levegő annyira sűríttetik, hogy a (b) szelep ós (bl) vezeték közötti térbe bevezetett égőanyag akkor gyúl meg önmagától, mihelyt a hengerben lévő sűrített levegő a (b) szelepen át betódul. Miután a robbanás megtörtént és az (A) dugattyú lefelé hajtatott, a (c) szelep az (A) . dugattyú lefelé mozgásának egy tört része alatt nyitva marad úgy, hogy az (I) kamarában lévő levegő a (B) hengerbe tódulhat; a kipuffogási folyamat után a levegő annyira sűríttetik, hogy midőn a (b) szelep fölötti térbe jut az ott lévő égőanyagot meggyújtja és ezután ezen játék megint ismétlődik. Hogy a mótor megindítása megkönnyít- -tesék, ajánlatos, hogy a mótor sűrítőtere az (A) dugattyú fölfelé való mozgásának egy tört része alatt a (c) szelep megnyitása révén az (I) kamrával közlekedésbe jusson. Miután azon ok megszűnt, mely miatt a motort robbanómotor gyanánt használni kellett, elegendő ha anyomólevegő-tartányból kiinduló vezetéket megnyitjuk és a szelepek vezényművét a lassú elégetés részére beállítjuk. A mótor önműködő megindítása a szelepeknek oly elrendezése által eszközölhető, hogy az oxygén szegény égési termékek a * tartányból a (d) szelepen át a (B) hengerbe jutnak és az (A) dugattyút fölfelé nyomják. Ha az önműködő megindítás sűrített levegővel eszközlendő, akkor az (f) szelepet olykép állítjuk be, hogy a tartányból az (fl) vezetéken át az (I) kamrába tóduló sűrített levegő a (k) kamrába és ebből a (kl) csatornán át a (D) hengerbe jut, a hol a (C) dugattyút lefelé hajtja ós azután a dugattyú által szabaddá tett (i) hasítékokon keresztül a szabadba tódul. Ha az erőgép hirtelen túlterheltetik, akkor a nyomólevegő úgy hasznosítható, hogy a szivattyút nyomólevegőmótor gyanánt működtetjük, miáltal a tulajdonképeni mótor munkája támogattatik. A motornak ilymodú tehermentesítése természetesen csak addig lehetséges, míg a tartányban és az (I) kamrában lévő levegő nyomása olyan, hogy a (B) hengerbe annyi levegő tódúl, mely a teljesen megterhelt motorba bevezetett égőanyag tökéletes elégetésére elegendő.
