62297. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű erőgép

Megjelent 1914. évi január lió 37-én. MAGY. SZABADALMI 1ÍIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 62297. szám. V/d/Sí. OSZTÁLY Kétütemű erőgép. SCHNEEBELI HUGO. MÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1912 julius hó 6-ika. Elsőbbsége 1911 julius hó 7-ike. A bejelentés szerinti erőgép az összes ismeretes erőgépektől anhyiban különbözik, hogy nemcsak égési mótor, hanem öngyúj­tásos robbanómotor gyanánt is használható. Minthogy a lassú elégés gazdaságosabb, mint a robbanás által előidézett erőkifejtés, ennék folytán a gép főképen olykép van építve, hogy lassú elégéssel dolgozzék, de egyidejűleg úgy van szerkesztve, hogy a vezeték eltörésének esetén a vezénymű egy­szerű szabályozása révén a gép mint rob­bantómótor és midőn a szükséges javítások megtörténtek, a gép megint mint égési mó­tor dolgozzék. A mellékelt rajzon ezen erőgép vázlato­san van föltüntetve. Az 1. ábra a gép hosszmetszeté, a 2. ábra a szabályozószelepek hosszmet­szete, a 3. ábra az 1. és 2. ábra X — Y vonal sze­rinti keresztmetszete, a 4. ábra az 1. és 2. ábra V—Z vonal sze­rinti keresztmetszete. Az (A) dugattyú alsó holtpontjának köze­lében az égéstermények (0) hasítékon át a szabadba tódulnak. Midőn a nyomáski­egyenlítés megtörtént és a fölfelé mozgó dugattyú az (o) hézagokat lefödi úgy, hogy a külső levegővel való közlekedés elzáratik, akkor a dugattyú fölötti egész tér égéster­ményekkel van megtöltve. A kipuffogás, folyamata alatt a (bl) vezetéken és (b) sze­lepen át az első (E) kamrába vezetett égő­anyag a (g) csatornába, innét a (H) kam­rába tódul, mely a (B) benger belső teré­vel a hengerfalban érintőleg kiképezett (R) és (N) nyitások (3. ábra) révén közlekedik. A légköri nyomás alatt álló égési termé­kekbe egy oxigénszegény közegen keresz­tül bevezetett égőanyag a hengert kitöltő égéstermékek fölött külön réteget képez. Az égéstermékek a dugattyú és az égő­anyagréteg között, mint ütközőréteg szere­pelnek. Mihelyt a dugattyú az (0) hasítékokat el­zárja, az ütközöréteg valamint az égőanyag­réteg annyira sűríttetik, hogy hőmérsékle­tük az égőanyag elégési pontját túlhaladja. Az (A) dugattyú fölső holtpontjának köze­lében az égési levegő vagy oxygén a (C) szelepen át közvetlenül a (H) kamarába tó­dul és az égőanyag öngyújtása és elége­tése bekövetkezik. Természetes, hogy ekkor az (E) kamarában lévő égőanyag is elég. Az elégés meglehetősen isothermikusan történik, mert az égőanyag csak akkor ég­het el tökéletesen, ha a lassanként beve­zetett oxygénmennyiség elegendő. Midőn az

Next

/
Thumbnails
Contents