62286. lajstromszámú szabadalom • Fémköpenyes lövedék és előállítására szolgáló eljárás

gyakoroltatnak. A kalapácsok továbbá úgy vannak alakítva, hogy a 14. ábrán föltünr tetett kész lövedék (11) csúcsa a kívánt meridiánt kapja. Ha nagy átütőképességű lövedéket akarunk kapni, akkor a (4) ólommag méreteit úgy választjuk meg, hogy az kész állapotban az (1) köpenyt teljesen kitölti. Ezek a méretek következőkép határozhatók meg. Számítással megállapított méretű ólomdarabból egy lövedéket állítunk elő. A kész lövedéket fölvágjuk és a többi lövedék számára való ólommennyiséget ezen vizsgálat eredményei szerint határozzuk meg. Ha a köpeny kitöltéséhez szükséges pontos ólommennyiség így meg van állapítva, az összes ezután készítendő lövedékek teljesen kitöltött köpennyel fognak bírni. A szükséges ólommennyiség megállapítására természetesen más módszereket is használhatunk, az előzőkben megadott tapasztalati módszer azonban gyorsan és biztosan v^zet a célhoz. ~ Ha a 14. ábrán látható, teljesen kitöltött lövedék előállításához szükséges ólommenynyjség az (a, b) vonalig (2. ábra) terjed és a 15. ábrán látható, (13) üveggel bíró lövedéket akarjuk előállítani, akkor az ólomnak pl. csak a (c, d) vonalig (2. ábra) kell érni. Ha a (13) üreget (15. ábra) növelni vagy kisebbíteni akarjuk, csak a (4) töltés (2. ábra) fölső határát kell magasabbra vagy alacsonyabbra helyezni. Más szavakkal, az alkalmazásra kellő ólommennyiség szabályozása által a (13) üregnek tetszőleges alakot adhatunk és a lecsapódásnál tetszőleges kiterjeszkedést vagy kibővülést érhetünk el. Ha a találmány tárgyát képező eljárással a szükséges ólommennyiség megállapítása után úgynevezett expanziós lövedékeket akarunk előállítani, az (1) köpenyt a 8—12. ábrán bemutatott kovácsolási műveletekkel teljesen vagy csaknem teljesen zárjuk úgy, hogy a 11. vagy 15. ábrán föltüntetett lövedéket kapjuk. A kovácsolási műveleteknél a lövedék teljes megtöltésére szükséges ólommenyiségtől lemehetünk egészen tetszőlegesen csekély ólommennyiségekig, azaz előállíthatunk mindkét végükön zári, üreges, magnélküli lövedékeket. A lövedékfenék (6) mélyedése nem föltétlenül ssükséges, de célszerű, hogy a lőporgázok a lövedék fenékrészét kissé földuzzasszák és a cső huzagaiba való belépést biztosítsák. A találmány értelmében készített lövedék lényeges előnye, hogy köpenye mindkét végén teljesen vagy csaknem teljesen zárva van. Az ilynemű lövedékek előállítására való eddigi eljárásoknál szükséges volt, hogy a mag betöltése céljából a köpenynek legalább is egyik vége nyitott legyen. Ha a köpeny fenekén volt nyitott, akkor a lőporgázoknak körülbelül 2000 at.-nyi vagy még nagyobb nyomása közvetlenül a magra hatott, aminek következtében a mag anyaga az (1) köpeny csúcsán kinyomulhatott akkor, amikor a lövedék még £ csőben volt, ami elólmozódást vont maga után. Ennek elkerülésére a lövedék csúcsát erősebbre kellett készíteni, mint a hogy ez a találmány értelmében szükséges. A köpeny merevítésére a fenékperemet befelé szokták hajlítani. Ha a köpeny csúcsát hagyták nyitva, akkor a köpeny fenekét teljesen zárni kellett, mert különben erŐBebb töltéseknél a (4) mag a köpenyből kinyomatott, minek elólmozódás volt a következménye. A csúcsokon nyitott köpenyek a lövedék lecsapódásánál robbanásszerű hatásokat okoznak, melyek gyakran nem kívánatosak. Ezenfölül az ily lövedékek találási biztonsága nem oly nagy, mint a találmány tárgyát képező lövedékeké, melyeknél a köpeny elül zárva van, de nincs teljesen ólommal kitöltve. A találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi, hogy mindkét végükönteljesen vagy csaknem teljesen zárt köpennyel ellátott lövedékeket tetszés szerint a köpenyt teljesen vagy részben kitöltő maggal állíthassunk elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fémköpenyes lövedék, azáltal jellemezve, hogy a köpeny a fenekén teljesen, a csúcson pedig teljesen vagy lényegében