62269. lajstromszámú szabadalom • Főzőautómata

légbebocsátónyílások vannak elrendezve, melyek előtt a készülék belsejében a (e) tolattyú mozog, melyet (d, d) hornyok vezetnek. A (c) tolattyú fölső részében (e) üreg van kiképezve úgy, hogy azt kényelmesen megfoghatjuk, ha azt fölül a készülékből ki akarjuk húzni. A főzőkészülék fölső részében (f) légkibocsátónyílások vannak elrendezve és ezek előtt (g) mozog, amely (h) mélyítéssel bír A (c) tolattyún (i) pálca van megerősítvei amely a (k) rostélyon keresztül fekszik és amelyre a (g) tolattyú támaszkodik. Ugy a (c) tolattyú, mint a (g) tolattyú a (b) és (f) légnyílások előtt (1) aszbeszttel vagy hasonlóval van borítva úgy, hogy a tolattyúk a légnyílásokat lehetőleg tömítve zárják. A rostély a két (m) és (n) félrostélyból áll, amelyek egymással (o) kengyel segélyével összeköthetők. A két rostélyfél között, tehát így nyílás van és ezen- nyíláson fekszik az (i) pálca, amely a két (c) és (g) tolattyút összeköti. A tartály fenekén (p, p) csapok vannak elrendezve, amelyek az (r) rostélyláb (q, q) bevágásaiba fekszenek és így a rostélyt rögzítik. Az (s) födél az (a) készülékkel sarokpántok segélyével van összekötve és (t) kengyellel van ellátva, amely a készülék (u) kapcsa fölé fektethető és lakattal biztosítható. Amint a 4. és 5. ábrák nagyított léptékben mutatják a (t) kengyel (v) hasítéka lefelé meg van hosszabbítva úgy, hogy az alkalmazott lakat dacára is a födél kissé nyitható, amint az 5. ábra mutatja. A fazéktartó (6. ábra) alul egy nyitott (v) gyűrűvel van ellátva, amely az (x, x) szárakat hordja, melyek különböző magasságokban (y, y) bevágásokkal vannak ellátva, amelyekbe a (z) fazékgyűrűk a rajzon látható módon behelyezhetők. A fazékgyűrűk ezáltal a fazéktartón a magassági irányban állíthatók. Az (x, x) szárak fölső részükön (l)-nél kifelé vannak hajlítva, amiáltal (2) válak keletkeznek, melyeken (3) csapok vannak megerősítve. Ezen csapokra megfelelő fülek segélyével egy második betétgyűrűt, fazekat vagy sütőformát akaszthatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Főzőautomata, amelynél ismert módon az égőanyagnak bizonyos előírt égési, tartama után a légkeringés olykép sza~ kíttatik meg, hogy a tűz elalszik, jellemezve (b, f) légnyílásoknak az (a) készülék falaiban való elrendezése által, melyek mozgatható (c. g) tolattyúk által nyithatók és zárhatók. . 2. Az 1. igénypont szerinti főzőautomata kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (c, g) tolattyúk (i) pálca segélyével egymással összeköttetésben állnak, amely a tüzelőanyagon fekszik és a tüzelőanyag leégésével sülyed. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti főzőautomata kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőanyag rostélya két (m, n) részből van képezve, melyek maguk között mély nyílást hagynak, melybe az (i) tolattyúpálca belesülyedhet. 4. Az 1. igénypont szerinti főzőautomata kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az (a) tartály fenekén (p, p) csapok vannak elrendezve, melyek az (r)'rostélyláb (q, q) bevágásaiba olykép feküsznek bele, hogy a rostélyt rögzítik. 5. Az 1. igénypont szerinti főzőautomata kiviteli alakja kengyellel és kapoccsal elzárható födéllel, jellemezve azáltal, hogy a (t) kengyel (v) hasítéka lefelére annyira meg van hosszabbítva, hogy a födél lakat alkalmazása dacára is kissé megemelhető. 6. Az 1. igénypont szerinti főzőautomata kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fazéktartó fenekét nyitott (m) gyűrű képezi, mely a (x, x) szárakat a hordókengyellel hordja. 7. A 6. igénypont szerinti főzőautomata kiviteli alakja, jellemezve a (x, x) szárakban különböző magasságokban elrendezett és a (z) fazékgyűrűk fölvételére szolgáló (y, y) bevágások által. 8. A 7. igénypont szerinti főzőautomata kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az