62238. lajstromszámú szabadalom • Termooszlop, melynél a meleg és hideg forrasztási helyek elektromosan és termikusan szigetelő, a forrasztási helyeket szabadon hagyó közbenső köpeny által vannak egymástól elválasztva

Megjelent 1914. évi január hó 19-én. _ SZABADALMI ^^^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 622B8. szám. VlI/g. OSZTÁLY. Termooszlop, melynél a meleg és a hideg forrasztási helyek elektromosan és termi­kusan szigetelő, a forrasztási helyeket szabadon hagyó közbenső köpeny által vannak egymástól elválasztva. GROSS HEINRICH OTTO KERESKEDŐ M/M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1912 november hó 2-ika. Elsőbbsége 1911 november hó 6-ika. Jelen találmány tárgya termooszlop, mely­nél a meleg és a hideg forrasztási helyek elektromosan és termikusan szigetelő köz-* benső köpeny által vannak egymástól elvá­lasztva, célja pedig az, hogy az egyik elek­tróda, mely ismeretes módon előnyösen rideg és törékeny ötvözetből készül, lehetőleg védetten ágyaztassék, másrészt pedig, hogy a hideg forrasztási helyek lehetőleg expo­nált helyzetet kapjanak, oly célból, hogy hatásosan hűthetők legyenek, mimellett egy­szersmint arról is gondoskodunk, hogy azo­kat a hűtőfolyadék rövidre ne zárja. A mellékelt rajzon az 1. ábra a készülék függőleges metszete, a 2. ábra ugyanannak vízszintes kereszt­metszete, a 3. és 4. ábrák pedig egyes részek távlati képe. Az igen rossz hővezetőből készült (a) szi­getelő falakban csatornák vannak kiképezve, melyek a (b) antimonötvözetek fölvételére szolgálnak és egyik végükön kifogástalan kontaktusban állanak *a (c) rézszárnnyal, másik végükön pedig ép oly jó kontaktus­ban állnak a (d) réztalppal. Megbízható kon­taktusokat azáltal érünk el, hogy a 3. és 4. ábrán külön föltüntetett rézrészek behajlí­tott széleikkel az (a) szigetelőfal lyukaiba sajtoltatnak be, mire a (b) ötvözetet olvaszt­juk be a lyukakba, miáltal ezen (b) ötvözet végei és a (c) és (d) rézrészek között benső forrasztás létesül. Antimonötvözet, réz, stb. helyett más alkalmas anyagok is alkalmaz­hatók. Minthogy azonban például a leghatá­sosabb ötvözetek, így az említett antimon­ötvözet igen ridegek és törékenyek, tekin­tettel kellett lenni arra, hogy a (b) ötvöze­teket úgy építsük be, hogy ridegségük törékenységük ne essék latba. A (d) réz­fenéknek oldalnyúlványa van, melyhez az (e) konstantszalag van hozzáforrasztva. Ez a konstantszalag az (a) szigetelőfalnak szo­rosan körülzárt csatornáján megy keresztül és másik végén a legközelebbi elem (c) réz­szárnyának csúcsaihoz van hozzáforasztva. Ily módon az (a) szigetelőköpeny mindegyik szegmensében annyi elem van elrendezve, mint amennyit a tér befogad. Mielőtt az (a) szigetelőköpeny egyes szeg­menseit összeállítjuk, azokat egészükfcen nedvesség és elektromosság ellen szigetelő zománc-, üveg- vagy hasonló masszába annyi­szor bemártjuk, míg végül teljesen és hézag-

Next

/
Thumbnails
Contents