62238. lajstromszámú szabadalom • Termooszlop, melynél a meleg és hideg forrasztási helyek elektromosan és termikusan szigetelő, a forrasztási helyeket szabadon hagyó közbenső köpeny által vannak egymástól elválasztva
Megjelent 1914. évi január hó 19-én. _ SZABADALMI ^^^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 622B8. szám. VlI/g. OSZTÁLY. Termooszlop, melynél a meleg és a hideg forrasztási helyek elektromosan és termikusan szigetelő, a forrasztási helyeket szabadon hagyó közbenső köpeny által vannak egymástól elválasztva. GROSS HEINRICH OTTO KERESKEDŐ M/M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1912 november hó 2-ika. Elsőbbsége 1911 november hó 6-ika. Jelen találmány tárgya termooszlop, melynél a meleg és a hideg forrasztási helyek elektromosan és termikusan szigetelő köz-* benső köpeny által vannak egymástól elválasztva, célja pedig az, hogy az egyik elektróda, mely ismeretes módon előnyösen rideg és törékeny ötvözetből készül, lehetőleg védetten ágyaztassék, másrészt pedig, hogy a hideg forrasztási helyek lehetőleg exponált helyzetet kapjanak, oly célból, hogy hatásosan hűthetők legyenek, mimellett egyszersmint arról is gondoskodunk, hogy azokat a hűtőfolyadék rövidre ne zárja. A mellékelt rajzon az 1. ábra a készülék függőleges metszete, a 2. ábra ugyanannak vízszintes keresztmetszete, a 3. és 4. ábrák pedig egyes részek távlati képe. Az igen rossz hővezetőből készült (a) szigetelő falakban csatornák vannak kiképezve, melyek a (b) antimonötvözetek fölvételére szolgálnak és egyik végükön kifogástalan kontaktusban állanak *a (c) rézszárnnyal, másik végükön pedig ép oly jó kontaktusban állnak a (d) réztalppal. Megbízható kontaktusokat azáltal érünk el, hogy a 3. és 4. ábrán külön föltüntetett rézrészek behajlított széleikkel az (a) szigetelőfal lyukaiba sajtoltatnak be, mire a (b) ötvözetet olvasztjuk be a lyukakba, miáltal ezen (b) ötvözet végei és a (c) és (d) rézrészek között benső forrasztás létesül. Antimonötvözet, réz, stb. helyett más alkalmas anyagok is alkalmazhatók. Minthogy azonban például a leghatásosabb ötvözetek, így az említett antimonötvözet igen ridegek és törékenyek, tekintettel kellett lenni arra, hogy a (b) ötvözeteket úgy építsük be, hogy ridegségük törékenységük ne essék latba. A (d) rézfenéknek oldalnyúlványa van, melyhez az (e) konstantszalag van hozzáforrasztva. Ez a konstantszalag az (a) szigetelőfalnak szorosan körülzárt csatornáján megy keresztül és másik végén a legközelebbi elem (c) rézszárnyának csúcsaihoz van hozzáforasztva. Ily módon az (a) szigetelőköpeny mindegyik szegmensében annyi elem van elrendezve, mint amennyit a tér befogad. Mielőtt az (a) szigetelőköpeny egyes szegmenseit összeállítjuk, azokat egészükfcen nedvesség és elektromosság ellen szigetelő zománc-, üveg- vagy hasonló masszába annyiszor bemártjuk, míg végül teljesen és hézag-