62229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép cérnagombok, ill. átfont gyűrűk és hasonlók előállítására

- 3 -ges, mert a két (34) görgőnek egyazon értelemben kell forognia. Az 1. és 3. ábrán a (27) emeltyű a (2) tekercselőgyűrűvel nyugalmi helyzetet foglal el. Az emeltyű a 8. és 10. ábrán két különböző munkahelyzetben látható. A 8. ábrában a (2) tekercselőgyűrű az (1) gombgyűrűn áthalad, míg az 1. és 3. ábrán a tekercselőgyűrű még a gombgyűrűn kívüli nyugalmi helyzetében van föltüntetve. A 8. ábrán eredményvonalakkal rajzolt (k) körivek a hasítéknak a lengetésnél való pályáját mutatják és egyidejűleg a hasíték határoiásait jelzik. A (40) szál a föltüntetett, & (2) gyűrű helyzetének megfelelő helyzetében teljes vonallal és a többi helyzetekben pontozott vonalakkal van jelölve. Mint látható a szálnak a (2) gyűrűből való kilépési helye és a gombgyűrű közötti távolságok csökkenőek és nagyobbodóak. Ennekfolytán fonálfeszítőberendezést kell alkalmazni, mely a 4 — 6. ábrában van föltüntetve. Ezen ábrákban világosan látható a tekercselőgyűrű külső oldalán körölfutó horony, amelyben (41) buga fekszik. A bugától a szál először a (42) vezetőfülön át, azután két a (43) rúgó által egymásraszorított (44) tárcsa között egy további (45) vezetőfülhöz halad. A fonál innét a (46) fülön át egy a {45) fül alatt fekvő, kivezetőhely gyanánt szolgáló (47) furathoz fut. A (46) fül nem közvetlenül, hanem a (48) gumizsinór (vagy rúgó) segélyével van a tekercselőgyűrűn elrendezve, mely zsinór másik vége a (2) gyűrű (49) fülén van megerősítve. Ha a kilépő fonálvégre húzás fejtetik ki, akkor •először a gumizsinór enged utána és pedig addig, míg az általa előállított fonálfeszűltség a (44) tárcsák szorítóhatását legyőzi. Ha ez bekövetkezik, még mielőtt a (46) fül a (47) nyílás fölött fekszik, akkor a fonál már előzőleg kezd a bugáról lefutni. A 6. ábrán azonban föltételeztem, hogy a szorítóhatás csak akkor győzetik le, amikor a <46) fül a (47) nyílás fölött áll, ami azonban nem okvetlenül szükséges, hogy a gép helyessen dolgozzék. Csupán az lényeges, hogy a (45) és (46) fülek közötti legnagyobb távolság mellett a szál a gumizsinór által még kellő feszesen tartassék. Ha föltesszük, hogy a (46) fülnek a 6. ábrán föltüntetett helyzete akkor áll elő, amikor a kivezetőhely és a gömbgyűrű közötti távolság legnagyobb, akkor a (46) fül a most említett távolság csökkenésénél a 4. ábrában föltüntetett helyzetbe húzódik vissza. Emellett azonban a gumizsinór és így a fonál is feszesen marad. A 7. ábra a (2) tekercselőgyűrűt metszetben mutatja. Ezen ábrán az (50) horony látható, melybe a (25) nyomógörgő fekszik. A 10. ábrán a tekercselőgyűrű második munkahelyzete van föltüntetve. Ebben a a helyzetben a tekercselőgyűrű a gömbgyűrű körül forog. A (40) szál egyes helyzetei itt is föl vannak tüntetve, melyekből kitűnik, hogy a (47) kilépésihelynek (4—6. ábrák) a gombgyűrűtől való távolsága a 10. ábrabeli munkafolyamat közben is megváltozik úgy, hogy tehát a fönt leírt fonálfeszítőszerkezet itt is működésbe lép. A 9. ós 11. ábra azt mutatja fölülnézetben, hogy miképen tartják a (3) és (4) oszlopok a gömbgyűrűt, mimelett egyidejűleg a gombgyűrű részben, az épen végbemenő tekercselési mód szerint tekercselve látható. A két ábrából látható, hogy a gombgyűrű a tekercselőgyűrűnek a 8. ábrán rajzolt helyzete közben a 12. ábra értelmében tekercseltetik míg a tekercselőgyűrűnek a 10. ábrán rajzolt helyzete közben a 13. ábra értelmében tekercseltetik. A 13. ábrán föltüntetett alak elérésekor a cérnagomb elhagyja a gépet és a tamburálógéphez vezettetik. A fönti leírásból kitűnik, hogy a tamburálás előtt eddig szükséges kézimunkát tényleg a leírt gép végzi. A gép hajtásához csak csekély erő szükséges. Ennekfolytán a gép, mint említettem kézzel is hajtható. Természetes, hogy több fönt leírt gép egy közös bajtótengelyről is hajtható. Ebben az esetben a váltóhajtást és a (24) görgők hajtására szolgáló kerekeket "csak egyszer kell elrendezni, minthogy a gcmbgyűrű hajtására csak a (3) és (4) oszlopo-