62211. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ingadozó feszültségű áramfejlesztők párhuzamos pufferezésére
_ £ -gően, nem pedig egyúttal az indítógép terhelésétől függően is menjen végbe. Ez a berendezés az önműködő szabályozókészülék egyszerű sbítését célozza. A szabályozókészüléknek éppen a működtetés ideje alatt igen gyorsan és változó irányban kellene működésbe lépnie, anélkül, hogy ezen idő alatt a puffergép tetemes teljesítményeket venne föl. Ily egyszerűsbített szabályozóberendezés alkalmazásánál a működtetés ideje alatt a lendítőtömegek föltöltése és így az indítógép hajtómotorának terhelése semmi esetre sem következne be. A legtöbb esetben azonban elegendő, hogy ezen mótor maximális teljesítményfölvételét korlátozzuk, míg ezen teljesítmény csökkenése meg van engedve, mint ez minden pufferberendezésnél bekövetkezik, ha az üzemszünetek nagyobbak, mint ami a szabályozókészülék beállításának megfelel. A 3. ábrán az egyes eljárások, illetőleg a tekintetbe jövő gépek és tekercselések .áram- és feszültségviszonyai, pl. a (3) mótor által hajtott szállítógép egy szállítási meneténél grafikusan vannak föltüntetve. A (3) 8zállítómótor teljesítményszükségletét az (a) vonal mutatja; a (b) vonal ezen mótor sebességének és így a fegyverzet kapcsain végbemenő feszültségnek befolyását tünteti föl; a (c) vonal a szállítómótor áramszükségletét jelzi, mely a mótor for* gató nyomatékával arányos; a (d) vonal azon elméleti középteljesítményt mutatja, melyet a (2) indítógép (6) hajtómotorának a terhelési ingadozások teljes kiegyenlítésénél le kellene adnia. Hogy a (d) terhelési görbe ily lefolyását érjük el, az (J) puffergépnek az (e) vonalnak megfelelő teljesítményt kellene szolgáltatnia. A puffergép sebességeinek ekkor az (f) vonal szerint kellene változnia. Minthogy a (2) indítógép teljesít; ményszolgáltatása hajtómotorjának terhelésére való tekintettel maximálisan csak a (d) vonalban jelzett nagyságot érheti el, másrészt a feszültségének a (b') vonal szerint kell változnia, ami a (2) indítógép megengedhető (k) áramterhelési görbéjét eredményezi. Ezen vonal pontozott (kl) része az áramgörbe elméleti lefolyásának felel meg, mely csökkenő feszültségnél folytonosan növekvő áramot igényel a (d) vonat szerinti állandó teljesítmény létesítése céljából. Az áramnövekedés gyakorlati határát a (k) görbe telt vonallal kihúzott része mutatja. A (c) ós (k) áramgörbék különbsége az (1) áramgörbét adja, mely szerint az (1) puffergépet meg kellene ; terhelni,, hogy a szállítómótor (c) áramgörbéjével összegezve az indítódinamó (k) áramterhelését adja. Hogy ezen (1) vonal szerinti áramfogyasztást megkapjuk, a puffergép által leadott feszültségnek az indítógép (b) feszültségi vonalától a (g) vonalnak megfelelően kell eltérnie. A (g) vonal szerinti feszültség és az (1) vonal szerinti áram a puffergépnek az (e) vonal szerinti terhelését eredményezi. Minthogy az indítógép teljesítményleadásának közel a zéruson kell átmennie azon pillanatban, mikor a szállítósebesség zérussal legyen egyenlő, a puffergépet nem lehet az elméleti pontozott (e) vonal szerint megterhelni. Sőt ez a vonal — mint az kihúzott vonallal föl van tüntetve — le fog görbülni és ugyancsak a zérus ponton fog átmenni, ha az inditódinamó feszültsége zérussal egyenlő. Hogy azonban a puffergépet a munkaszünetelés alatt ismét megtölthessük, a szállítómótor nyugalombahelyezése után ennek fegyverzetvezetékét az indítógéptől elkülönítjük és azután a gép feszültségét a lendítőtömegek föltöltése céljából teljes értékére növeljük. A legközelebbi indítóperiodus kezdete előtt ezt a feszültséget ismét zérusra kellene lecsökkenteni és csak ezután indulhatna meg a szállítómótor. A puffergép terhelési görbéje eszerint a szállítási szünet alatt az indítógép hajtómotorának görbéjét födné. Mint ebből kitűnik, ezen pufferrendszernél a hajtómotor terhelésének rövid ideig ugyancsak a zérus értékhez kell közelednie. A (b) mótor terhelésének (d) vonalában ezáltal (A)-nál bevágódás keletkezik. Hogy ezt lehetőleg kiegyenlítsük, az elrendezés olyan lehet, hogy a szállítómótor teljes nyugalombahelyezése céljából ennek mezejét gyöngítjük, mimellett az indítódinamó nagyobb kapocsfeszültségű lehet, hogy nyugalomban