62159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi magvak fajtázására
magvak ugyanolyan (1) szög alatt pattannak vissza. Minthogy azonban a visszapattanás intenzitása a magvak rugalmasságának függvénye, ennélfogva a rugalmasabb (a) heremagok a legnagyobb távolságra, a kevéBbbé rugalmas (b) arankamagok pedig a legkisebb távolságra pattannak el. A rajzon az így keletkező sugárkévéket csak határvonalai által jeleztük. Az (a) és (b) sugárkévék között még egy oly (c) sugárkéve is létesül, amely egyrészt szabálytalan alakú és ennélfogva tökéletlenül visszapattanó, vagy pedig útjokba kerülő arankaszemek által visszatartott, ill. hátráltatott heremagokból és másrészt esetleg a heremagok útjába kerülő és ezek által magukkal arankamagokkal, egy szóval szabálytalanul visszapattanó szemekből áll. A tiszta heremag (a) kévéje egy (4) fölfogótartányba, a majdnem kizárólag arankamagból álló (b) kéve pedig az (5) fölfogótartányba esik, míg a vegyes magvakból álló (c) kéve a (4) és (5) tartányok között áthaladva vagy egy harmadik tartányba gyűjtetik össze, vagy pedig egy útjába helyezett második rézsútos (6) ütközőfölületre hull, amelyen a magkeverék újból fajtázódik. A fajtázás ezen (6) ütközőfölületen ugyan úgy történik, mint a (3) fölületen, csakhogy itt a magot most már csak kétfelé osztjuk és a következő (a) kévét, amely tiszta heremagot tartalmaz, a (7) tartányba, míg az arankamagot tartalmazó (b) kévét a (8) tartányba vezetjük. Amennyiben a (b) kéve még tiszta magot is tartalmazna, az osztályozást hasonló módon még tovább is folytathatjuk, amenynyiben még további ütközőfölületeket rendezünk el, vagy pedig a kevert magot egyszerűen fölöntjük az (1) garatra. A 2. ábrán egy oly foganatosítási alak látható, amelynél a mag leejtése az (1) tartányból egy gyűrűalakú (2) résen keresztül történik és a mag egy kúpalakú (3) ütközőfölületre hull, amelyről radiálisan minden irányban szóródik széjjel és a köralakban elrendezett (4), ill. (5) tartányokba, valamint a (6) ütközőfölületre vezettetik, amely utóbbi fölületről azután a föntleírt módon újból szabályozható. Ha az (1) garat (2) részének kellő szabályozása által gondoskodunk arról, hogy a magvak az ütközőfölület lejtőjére merőleges síkban egyenként hulljanak alá, akkor igen tökéletes osztályozást érhetünk el, ami mezőgazdasági szempontból rendkívül fontossággal bír, főként tekintettel arra, hogy az arankás lóherét vetés céljára értékesíteni egyáltalában nem lehet és más célokra is annak forgalmi értéke a tiszta mag értékének, csak igen csekély hányadát képviseli. A találmányi eljárás és berendezés természetszerűleg másféle hasonló tulajdonságú magvak osztályozására is alkalmas. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás növényi magvak fajtázására, azáltal jellemezve, hogy azokat megfelelő sebességgel rézsútosan álló fölületekkel ütközésbe hozzuk úgy, hogy azok különböző rugalmasságuk folytán különböző távolságnyira pattanjanak vissza. 2. Berendelés az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, jellemezve egy a szétválasztandó magvak fölvételére szolgáló magasan elrendezett, szabályozható levezető nyílással ellátott ejtőtartány és ez alatt a vízszinteshez ferde szög alatt álló egy vagy több ütközőfölület, valamint ez utóbbitól különböző távolságnyira elhelyezett fölfogótartányok által. (1 rajzlap melléklettel). PALLA8 RÉSZVÉNY TÁJ18A&Á0 NYOMDÁJA BUDAPttt I Sfc