62147. lajstromszámú szabadalom • Berendezés furnírlapocskák kiszabására
2 — 1. ábra gép keresztmetszete. ^ 2. lábra |a gép alaprajza. 3. ábra |a gép elölnézete. 4. ábra a tolókeret oldalnézete. Valamennyi ábrában .(a) gépállvány, (b) és (c) függélyes tengellyű forgó gyalúfe- l jek és (d) a szorítókészülékkel ellátott tolókeret. A munkamenet a következő: A furnirlapocskákat könnyen kezelhető mennyiségben az (f) aljazatra tesszük, mely a (d) tolókeret (h) hídjára van erősítve. Az (e) furnir lapocskacsomagot azután ,a (k) csapszögekkel vezetett (g) nyomólemezzel öszszeszor ltjuk és leszorított állásában az (i) emeltyűvel és a- hozzátartozó f ogasszegmenssel és küincsművol rögzítjük. Mikor az (e) furnirlapocskacsomag így erőművileg te van szorítva, akkor a (d) tolókdret segélyével a kellő méretre beállított (b) és (c) gyalúfejek között áttoljuk, amelyek a csomag két oldalát egyszerre munkálják a szükséges méretre. Az aljazat és nyomólapja különféle szélességre kicserélhetők, hogy ugyanazon gépen különféle szélességre munkálhassuk a lapocskacsomagot. A (d) tolókeretnek, amely a furnirlapocskei keit a forgó gyalúfejek köaött előre és hátra vezeti, pontos megmunkálás végett biztosított pályájának kell lennie. Ezt azáltal érjük el, hogy az (l) görgők és az (m) pofák, amelyek a (d) keretre vannak erősítve (4. ábra) :az (n) vezetősíneken gördülnek, illetőleg azokba illeszkednek, miáltal a lap o c s kacsó mag számára szánvezeték gyanánt szolgálnak. Hogy a forgó gyalúfejek által előállított megmunkált fölületeket a lapocskacsomag vissziahúzása alkalmával ezen gyalúfejek meg ne sértsék, a forgó gyalúfejek kibillenthetően vannak ágyasva "úgy, hogy visszamenet alkalmával a gyalúfejek egymástól egy eimeltyűkarrendszer által eltávolíthatók. Ezen megoldás egy példája a következő szerkezet: A Q>) és (c) gyalúfejek egy-egy szupportra vannak (ágyazva, amelyek ismét két főrészből állanak és pedig egy-egy (o) fölső és egy-egy (p) alsó részből1 . A (b) gyalúfej ágyazására szolgáló szupport alsó része rögzítve van, a (c) gyalúfej számára szolgáló alsó rész ellenben fogaskerékáttétellel hajtható csavarorsó segélyével eltolható, miáltal a lapocskák megmunkálandó szélességét tetsziés szerint beállíthatjuk. Az (o) fölső szupportrészek a (p) alisó részeken eltolhatók és a kettejük közé betolt (q) korong körül elforgathatok. Két-két (r) heveder összeköti a szupportokat és megakadályozza, hogy a fölső részek leessenek. Ily módon tehát a forgó gyalúfejek egymáshoz képest különböző távolságra beállíthatók és minden beállított távolságban a (q) korong körül, mint valami csap körül, kibillenthetők. A rajzokból a gyalúfejek függélyes munkaállása látható, amely állásból nyugalmi helyzetükbe és viszont egy lábítóval működtetett emelőkarrendszer hozza a gyalúfej eket. A 3. ábrából látható az (s) lábitónak az az állása, melybe a munkás lábnyomása hozza, mialatt a tolókeret előre megy. Ezen lábitóhelyzetnek megfelel a gyalúfejek függélyes állása Mikor a furnirlapocskacsomag o-ldaiainak megmunkálása készen van, akkor a munkás elengedi az (s) lábitót, mire egy (t) rúgó azt önműködőlég a pontozott helyzetbe hozza. Ezt az elmozgatást az (u) rúd átviszi a (v) emelőkarra, amely a maga részéről a (w) és (x) összekötő rudak révén az (o) fölső ázupportrészekkel van összeköttetésben. A (v) szögemelőkar a (t) rúgó hatására elfordul az (y) csap körül, mire az (o) fölső szupportrészek a (q) korong körül nyíl irányában szintén elfordulnak iés egyúttal a gyalúfejek kibillennek ugyancsak a (q) korongok körül, miáltal a lapocskacsomag pályájából kitérnejk. így tehát a lapocskacsomagot vissza lehét húzni, anélkül, hogy a gyalúfejek érintenék a már megmunkált oldalakat. Ha a bitót lenyomjuk, akkor a gyalúfejak ismét függélyejs munkaállásukba kerülnek. Az (x) rúd hosszát beállíthatjuk, hogy a karrendszert különféle gyalúfej távolságokra
