62131. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék
A 3. ábra metszet a 2. ábrának III—III vonala szerint, ahol is a nyugalmi helyzet teljes vonalakkal és a hatásos helyzet szakadozott vonalakkal van föltüntetve. A mentőkészülék az (1) kosárból (1. ábra) és a (2) ütközőrácsból áll, melyek közül az előbbeni teknő alakjával bír és a vízszintes (3) csapok körül (3. ábra) elforgatható, míg az utóbbi a (4) csapokon van forgathatóan ágyazva és pedig akként, hogy ezen rács az (x) nyíl irányában a 3. ábrában teljes vonalakkal föltüntetett helyzeten túl el nem foroghat, az ellenkező irányban ellenben közel 90°-nyi szöggel foroghat el. Az (1) kosár, mely az (5) hálóval (2. ábra) bevont (6) vázból áll, két fölfelé nyúló (7) karrál (3. ábrá) bír, ihíg a (2) rács, mely a (8) hálóval (2. ábra) bevont (9) vázból áll, két meghajlított (10) karral van ellátva. Mindegyik (7) kar (3. ábra) a vele szemközt fekvő (10) karral egy-egy (11) toló rúd útján csuklósan van összekötve, amikor is ezen rudak (12) forgási csuklóinak sajátságos elhelyezése folytán a következő működés adódik ki; A részeknek a 3. ábrában tett vonalakkal rajzolt helyzeténél az (1) kosár saját súlya folytán a szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe iparkodik lecsapódni. Ezen mozgáshoz azonban szükséges volna, hogy a (11) tolórudak a kocsi mellső vége felé előretolódjanak és a (2) ütköző rács az (x) nyíl irányában elforogjon, ami azonban lehétetlen, mivel a (2) rács, mint már említtetett, szélső határhelyzetében van és így az (1) kosár megemelt helyzetében marad. Ha ellenben a (2) rács a koesi elé jutó személybe ütközik, akkor ezen rács az (x) nyíllal ellenkező irányban, vagyis befelé lendül és mihelyt ezen ellendülés folytán a (Í2) csuklók magasabb helyzetbe jütnak, mint amilyenben a (4) forgásesapok vannak, akkor a (11) tolórudak által a (2) rácsra gyakorolt forgató nyomaték irányát megváltoztatja és így az (1) kosár a (2) rács rögzítő hatása alól fölszabadulva, a vonalkázott helyzetbe csapódik lé, melyben a veszélyeztetett személyt felfogja, illetve maga előtt előre tolja. A kosárnak a tolórudak lökése folytán is támogatott lecsapódását elősegítendő, a kosár mellső részén a félhengeralakú fémbordát rendezzük el; mely a kosár súlyát jelentékenyen fokozza. Megjegyzendő, hogy midőn a veszélyeztetett személy a kosárra jut, magának a személynek súlya nagy mértékben hozzájárul a kosárnak az alsó helyzetben Váló megtartásáfa; hogy azonban ezt még biztosabbá tegyük, lehet esetleg egy tetszőleges. reteszszerkezetet elrendezni, mely a kosár alsó helyzeténél csapódik be és a kosarat ezen helyzetben rögzíti. A balesetnek a leírt módon elhárítása után a kosarat fölső helyzetébe emeljük vissza, ami vagy kézzel történhetik vagy pedig egy, a a kocsi felől működtethető szerkezet segélyével. Ezen célból pld. a (7) karokhoz láncokat erősítünk és ezeket a kocsin elrendezett, a kocsivezető állásán forgatható tengelyre szerelt csigákra vezetjük, amikor is a láncokat a készülék nyugalmi hélyzeténél meglazított állapotban tartjuk, a kosár megemelése céljából pedig a csigákra fölgöugyölítjük. A kosárnak, és az ütköző rácsnak azéle a (14), i II. (15) párnázattal ván ellátVá és a kosár a lecsapott helyzetűéi a (10) kbhtakius útján egy áramkört ísár, mely á (17) vészesengőt (1. ábra) működteti, iiííre a kocsivezető a kocsit az összes rendelkezésre álló eszközök segélyével mégállítja. Lfehet továbbá a kosár segélyével oly árámkört ia záratni, mely a fékeket hozza működésbe. A leírt kéézülék a szerkezeti résfclétékbén természetesen sokféleképpen m'ódösítható anélkül, hogy a találmány lényégé változást szenvedné. Maga á « kosár » éá az «ütközőrács» kifejezés á legáltalánosabb értelémben veendő, vagyis ezén részekhek alakja, mérete éa konstruktív kiképzése tetszőleges lehet, atilönnyiben á találmány lényege azoknak az előzőkben leírt éskjátságos együttműködésében rejlik; A készüléket a koesi alvázának öly részére terelhetjük, mely a köcsirúgók játékában nem vesz rés2Í
