62129. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos fűtőkészülékek hőfokának önműködő szabályozására
vége az olajba merülve marad és ennek folytán az ív, amely a kontaktus megszakításakor a levegőben képződnek, az olaj által rögtön kioltatik. A hőmérő érzékenységének fokozása és ennek folytán a hőhatás késedelmének csökkentése céljából — ami a kemence vagy más fűtőberendezés hatásossága szempontjából lényeges fontossággal bír — a higanykamra vékony, pálcaszerű alakban van kiképezve úgy, hogy a hőfoknak a berendezésben való emelkedése és sülyedése rögtön hatással van reá. Hogy továbbá a higanyoszlop az előforduló igen magas hőfokoknál (pl. 260° C.) meg ne szakadjon, csekély mennyiségű komprimált nitrogén van föléje helyezve. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti önműködő hőfokszabályozó berendezés vázlatos képét, a 2. ábra pedig a kívülről kezelhető fogantyú és jelzőtábla elülnézetét mutatja. Az (a) fűtőtekeresből egy segéd (b) fűtőtekercs van leágaztatva s az előbbi a fűtőberendezés normális áramának kb. 3 /s részét veszi föl. Az (a) tekercset a (c) vezeték az elektromos úton működtetett d) karral köti össze, amelyet az (f) elektromágnes (e) fegyverzete hord, s amely rendszerint a (g) edényben lévő higanyba merül úgy, hogy az áram a higanyon keresztül egy mechanikai úton működtetett (h) rúdba és innen az (i) sarkon keresztül a fővezeték (j) visszatérő ágába jut. Az (m) jelzőtábla (2. ábra) fölött az (n) mutató mozgatható, amelynek segélyével a berendezés kezelője a kívánt hőfokot állíthatja be. Az (n) mutató (o) tengelye egy (p) kontaktuskart hord, amely a mutató működtetése alvalmával az (1, 2, 3, 4) kontaktusok fölé kerül a szerint, amint a mutató a «lassú», «meleg», «forró» vagy gyors» jelzésű mezőkre van állítva. A (q) hőmérő (r) higanykamrája, mint a rajz mutatja, vékony, pálcaszerű alakban van kiképezve és olyan ponton van elhelyezve, a hol azt a hőfoknak a fűtőberendezésben való emelkedése és sülyedése a legerősebben befolyásolja. A higanykamra alsó végébe egy (s) sodrony van forrasztva, amely az (f) elektromágnest tartalmazó mellékáramkörnek egy részét alkotja. A (q) hőmérő fölső szárából, meghatározott távolságokban, (u, v, w, x) kontaktusdrótok indulnak ki, amelyek közül az (n) mutató beállításának megfelelő drót a kívánt hőfok elérésekor az áramkörbe kapcsoltatik. A (q) hőmérő kontaktushelyeinek kiválasztására szolgáló (p) karon egy (y) fej van elrendezve, amelynek olyan alakja van, hogy a (p) kar föltüntetett helyzetében, vagyis midőn ezen kar a szigetelt (5) tömbön nyugszik és így elektromágnes tekintetben hatástalan, az (y) fej egy rövid (z) karra fekszik, amely a (h) rúd forgáscsapjára van erősítve úgy, hogy ezen rúd a (g) edényben lévő higanyból kilép. Minthogy pedig a (h) rúd közvetlenül a főáramkörbe van kapcsolva és a fővezetéknek egy részét alkotja, ennélfogva ez esetben úgy az (a) főtekercs, mint a (b) segédtekercs áramköre is teljesen meg van szakítva. Ellenben ha a kezelő a (p) kart az (n) mutató segélyével pl. az (1) kontaktusra állítja, akkor a (h) rúd szabad vége a higanyba esik, tehát a rúd főkapcsoló gyanánt szolgál, úgy az (a) főfűtőtesten átmenő nagy erősségű, mint a (b) segédfűtőtesten átmenő csekélyebb mennyiségű áram számára is. Tudvalevőleg a magas, 200 Volt és efölötti feszültségű áramköröknél alkalmazott kapcsolóknak az áramkört gyorsan és hatékonyan kell megszakítaniok a kontaktushelyen. A jelen esetben ez úgy van biztosítva, hogy a hosszú (h) rúd egy rövid (z) karral van kombinálva, minek következtében a (z) kar csekély elmozdulása a (h) rúd (al) végének aránylag nagymérvű elmozdulását vonja maga után és minthogy a higanyfoncsor amellett még olajjal is van födve, a magas feszültségű kapcsolóknál szükséges gyors megszaKÍtás ós erős szigetelés a lehető legtökéletesebben meg van valósítva. Az (a) és (b) fűtőtekercseknek olymódon való méretezése, hogy az (a) főtekercs a normális áramnak kb. 2 /3 részét, a (b) segéd-
