62119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy színtelenítőképességű szén előállítására és újraélesztésére
Megjelent 1914. évi január hó 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 62119. s^ám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás nagy színtelenítő képességű szén előállítására és újraélesztésére. MOLENDA OSZKÁR GYÁRVEZETŐ ÉS WÜNSCH JÓZSEF VEGYÉSZ NEUBÍDSCHOW/M SKRIVÁNBAN. A bejelentés napja 1912 április hó 11-ike. Ismeretes, hogy lazok a szenek, amelyeknek előállításánál a melléktermékek nyerésére súlyt helyeznek, semmi vagy csak csekély színtelenítő képességgel bírnak. Egy eljárás, amely a melléktermékekről való lemondás mellett nagy színtelenítő képességgel bíró szén előállítását célozza, abban áll, hogy izzó szén fölött túlhevített vízgőz, illetve szénsaváramot vezetnek. Ezen eljárásnak többek között az a hátránya, hogy a szénkihozatal aránylag csekély. A jelen találmány tárgyát tevő eljárás kémiai természetű okoknál fogva ezen hátránnyal nem bír. Az eljárás abban áll, hogy növényi vagy állati eredetű széntartalmú anyagokat klórnak egyidejű behatása mellett száraz desztillációnak vetünk alá, ill. már használt, növényi vagy állati eredetű színtelenítő szenet levegő távoltartásával klór jelenlétében hevítünk. Ekkor a keletkező folyós vagy gázalakú deeztillációtermékek a klór álltai megbontatnak és ezr által olyan atmoszféra keletkezik, amely az egyidejűleg keletkező szénre nézve nem ártalmas. Ha már használt színtelenítő szenet a jelen találmány értelmében levegő elzárásával klóratmossférábam hevítünk, amelyet klórgáz hozzávezetése vagy melegben klórt leadó anyagok hozzáadása által létesíthettünk, akkor annak eredeti santelenítő erejét majdnem teljesen visszia lehet állítani. A klóratmoszférában való hevítés előtt vagy után célszerűen savakkal vagy más vegyszerekkel extrahálunk, megfelelően azon anyagnak, amellyel a szén használtatott. Ez azonban ismeretes és a használt szeneknél jelenleg is alkalmazott újra élesztési eljárásoknál is alkalmazásban van. A használt szénnek klióratmoszférában való hevítésénél (izzításánál) föllépő ismeretes kémiai folyamatok következtében a klór nagy része klórhidrogénné alakul át, amely utóbbi értékesíthető. Ez a találmány különösen fontos akkor, ha az előző használat folytán sók, különösen mészsók, maradnak vissza a szénben, ami pl. különböző cukorgyártási és hasonló ipari leveknek és egyéb folyadékoknak színtelenítésénél majdnem kivéteh' nélkül előfordul. Ilyen esetekben a klórból keletkező klórhidrogén a szén által visszatartott sókat vízben oldható allakba viszi át. Ez a legtöbb esetben fölöslegessé teszi