62105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

kompresszió létesüljön. Ez azáltal van elérve, hogy a (3) tér aránylag sok levegőt tartalmaz, melynek azon nyomásig való komprimálásakor, melynél a folyadék az (5) szelepek útján kiáramlik, a fölhalmozott összenergia nagyobb lévén, a folyadékoszlopnak a levegő kiterjedésekor létesülő eleven ereje elegendő arra, hogy a levegő expansiója a légköri nyomás alá folytattassék és így a friss folyadék az a-a szintről fölszivassék. A (7) kamra egy, alsó végén nyitott és a folyadékkészletbe merülő hengeres üst gyanánt van kiképezve, melynek fölső, zárt vége részleges vákuum alatt álló levegőt tartalmaz és így az a (4) szelepeknek lökés nélkül történő működését elősegítő légüst gyanánt hat. Minthogy a munkalöket alatt a tulajdonképpeni szivattyú végében lévő gázok térfogatváltozásainak a (3) térben lévő levegő, valamint a kibocsátott víz térfogatváltozásaival célszerűen korrespondeálniok kell, előnyös ezen térfogatváltozások szabályozásáról gondoskodni. A szivattyú végében létesülő térfogatváltozás akár azáltal fokozható, hogy az égési kamrába öblítő levegőt bocsátunk be, akár azáltal, hogy az égési termékeket a légköri nyomás alá expandáltatjuk. Ismeretessé vált továbbá oly eljárás, mely szerint az égési keverék ill. az öblítő levegő túlmennyiségben bocsáttatik -be és a fölösleg ismét visszaszoríttatik, amikor is nagyobb térfogatváltozás létesül. Lehet továbbá a folyadékoszlop segélyével komprimált légmennyiséget azáltal módosítani, hogy a kompresszorkamrában lévő levegőnek egy részét a kompresszió kezdete előtt visszaszorítjuk. Ennek megfelelően van szerkesztve a 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alak, ahol is ezen •célból a (3) kamra tetejében a lenyúló (10) •cső van elrendezve, mely a megemelkedő folyadék lökésének hatása alatt záródó (11) szeleppel van elzárva. Ezen gép működése a következő: Tegyük föl, hogy a (3) kamrában lévő folyadék a szivattyú munkalöketének kezdetén a b-b szinttel bír és hogy a (11) szelep nyitva van. Ennél az állapotnál a. levegőnek egy része a (11) szelep útján a szabadba kiszoríttatik mindaddig, míg a megemelkedő folyadék ezen szelepet el nem zárja, amikor is a levegő többi része a szelep fölötti térben visszatartatik, majd a tovább emelkedő folyadék hatása alatt komprimáltatik mindaddig, míg a nyomás azon mértékig nem növekedik, melynél az (5) szelepek kinyílnak. Ezen elrendezés a (3) kamrában megemelkedő folyadéknak nagyobb térfogati eltolását teszi lehetővé anélkül, hogy a tényleg komprimált légmennyiség növeltetnék. Ezen elrendezésnek négyes működésű szivattyúknál való alkalmazásánál némely esetben célszerű a (11) szelepet a szivattyú szelepvezérlő szerkezetével akként összekötni, hogy a folyadékoszlopnak a (3) kamrában történő, következő fölfelé mozgásakor a (11) szelep el legyen zárva, amikor is a komprimálásnak alávetett levegőt a (3) kamrában a (11) szelep elzárásakor visszamaradt levegőnek egész mennyisége fogja képezni. A kellő működésnek általában véve föltétele az, hogy az égési kamrában meggyújtott gázok légköri nyomásig expandáljanak; ezen föltétel megszabja a tulajdonképpeni szivattyúrészben létesülő térfogati eltolódást. Továbbá az ily expanzió közben uralkodó effektív középnyomásnak nem szabad kisebbnek lennie a (3) kamrában a munkalöket alatt uralkodó középnyomásnál Végűi, minthogy a friss égési keverék kompressziónyomása, a szokásos módon, meghatározott mértékkel bír, a (3) kamrában lévő levegőben a folyadékoszlop nyugalomba jövetelének pillanatában fölhalmozott energia mértéke ismert mennyiséget képez. Ezen föltételekből következik, hogy mennél nagyobb az a nyomás, melynél a folyadék a (6) kamrába szoríttatík, annál nagyobb a komprimált levegőben fölhalmozható és a folyadéknak a (4) szelepek útján történő emelésére fölhasználható fölös energiamennyiség, anélkül, hogy a (3) kamrában lévő komprimált levegőnek kívánt térfogatváltozása növeltetnék. Ezen foganatosítási alak az előbbiektől még abban tér el, hogy a (4) szelepek ma-