62103. lajstromszámú szabadalom • Rúgózott- két vagy háromkerekű előfogat ekékhez

— 2 — (a) keret kb. vízszintesre áll be. Minthogy az (a) keret és a (c) tengely között a közbe­iktatott (k) és (1) belső rugók alkalmazása folytán az összeköttetés továbbra is rugal­mas marad, a rugózás nem lesz hátrányo­san befolyásolva. A középső (q) keréknél (hátsó keréknél) a rugózást azáltal érjük el, hogy az (a) ke­retet hátsó végén fölfelé görbítjük és egy kormányvillával látjuk el, amelynek ágai függélyes vezetőréssel vannak fölszerelve és a (q) kerék (p) tengelyének egy részét képező (o) csúszódarabot fognak közre. E vezetékek között belül a (p) tengelyen egy­egy (r) szem révén a tengelyre tolt s ve­zetőrudak vannak elrendezve, amelyek az (n) villa fölső harántrészén lazán vannak keresztülvezetve. Az (s) rudakon a villa ha­rántrésze és az (r) szem között egy-egy (t) nyomórúgó van elrendezve. A hajtást a kereten ágyazott (u) lánc­kerékről a (v) "lánc közli az oldalsó kerék­kel összekapcsolt (w) lánckerékkel, mimel­lett kiegyenlítő hajtószerkezet alkalmazása esetén ugyanez a hajtóberendezés a másik ol­dalon is megismétlődhetik. A láncnak a keret fölfelé rugózásánál való meglazulását az (x) láncfeszítő gátolja. A (c) rúgóheve­derek és az (f) vezetőrudaknak az (e) ten­gellyel való rugós összekapcsolása lehetővé teszik, hogy az (e) tengely a láncfeszítő által meghatározott mozgást követhesse. Mint az különösen a 3. ábrán látható, a keretnek vízszintesre való állítása után a középső kerék egész talpszélességgel, nem pedig csak egyik szélével fut a talajon úgy, hogy még nagyobb mérvű megterhe­lésnél sem nyomódik be. A leírt berendezés lényeges részei két­kerekű előfogatoknál, tehát a (q) hátsó kerék elhagyása mellett is alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNY. Rugózott két- vagy háromkerekű előfogat ekékhez, amelynél a keret az oldalsó kerekek tengelye alatt van elrendezve, azáltal jellemezve, hogy alul az (e) ten­gellyel csuklósan összakapcsolt (f) ve­zetőrudak a keretnek egy-egy vízszintes (g) nyúlványán lazán vannak keresztül­vezetve és alsó végükön (h) állítócsavar­anyát, valamint egy (i) ellencsavaranyát hordoznak, továbbá egyrészt az (e) ten­gely és a (g) nyúlvány, másrészt pedig a (g) nyúlvány és a (h) állítócsavaranya között egy-egy (k), illetőleg (1) támasztó­rúgót hordoznak oly célból, hogy a ten­gelyt a kerettel szemben tág határok között beállíthassuk. (1 rajzlap melléklettej.) M RESZVÉN M AB8ASAC ÍVOM©*-!.. o.UCAPESirN

Next

/
Thumbnails
Contents