62092. lajstromszámú szabadalom • Kommutalóberendezés dinamógépek számára

- i ... esetekben a már jelenlévő hornyok is használhatók, azonban a kellő pólusosztás (kommutátorosztás) mindig betartandó, mely pólusosztás a főgép pólusosztásától alapelvében eltérő. Megengedhető, a segédtekercseléseket a kerületnek csak bizonyos részein, pl. a mezőmágnesek pólusívén, vagy többpólusú gépeknél a pólusoknak vagy a póluspároknak csak egy részén elrendezni. Az egyensúlyozó elektromótorikus ellenerők előidézésére a kommutáló áramkörben kondenzátorok is használhatók, melyek mint ismeretes, váltakozó árammal megtöltve, a fázisban elősiető, tehát adott esetben a reaktanziafeázültségekkel ellentétes irányú feszültségeket szolgáltatnak. A kondenzátorok, ha egyszerűen a kommutáló feszültségbe kapcsoltatnak, csak visszahatóan, tehátcsak a töltőáramtól függően működhetik. A kondenzátorok csak a töltés meghatározó görbe alakja mellett, pl. az áramfordításnak szinusalakú lefolyása mellett képesek oly ellenfeszültségeket létrehozni, melyek a kommutáló feszültségeket az egész folyamat alatt folytonosan egyensúlyban tartják. Ennek folytán más segédeszközökkel kell azt létesíteni, hogy az áramfordítás szimmetrikus alakban, tehát a föltevés szerint szinusalakúan menjen végbe és a kondenzátorok csak ebben az esetben alkalmazhatók a találmány értelmében hasznosan. A föntebb leírt segédgép, mely tulajdonképen kívülről gerjesztett szinkron váltakozóáramú gépet képez, az áramfordítás folyamatától függetlenül tetszésszerinti, előre meghatározható görbealakú feszültségeket állíthat elő és a segédfeszültség görbe alakja az áramfordítás görbe alakját meghatározza. Ennek folytán a kommutálás zárókörében, alkalmas kapcsolásban, a szinkorngép oly módon egyesittetik kondenzátorokkal, hogy a szinkrongép a szinusalakú áramfordítást és a kondenzátorok a szinusalakú töltések következtében az emellett föllépő szinusalakú reaktanziafeszültségek egyensúlyozását létesítik. Ezen egyesítés példáját az 5. ábra mutatja, hol a (19) és (20) kondenzátorok a segédgép (6) és (11) tekercseivel sorozatosan és ép úgy, mint ezek a tekercsek, a főáram (7) és (12) kapcsolópontjaitól kétoldalt két részben vannak a (4, 5. és 9, 10) kefepárok közötti áramkörbe bekapcsolva. A kapacitás legcélszerűbben az áramkör rezonanciája részére határoztatik meg és adott esetben az önindukció segélyével is szabályoztatik, hogy elérhető legyen, miszerint a kondenzátorok lehetőleg a wattmentes, látszólagos teljesítményeket végezzék, amikor is a segédgépnek csak a kommutálás csekélyebb watteljesítményét kell végeznie. Transzformátorok közbekapcsolásával,mint ismeretes, a kondenzátorok kapacitása jobban igazodhatik a feszültségviszonyokhoz és több áramkör is láncolatba hozható. A találmány értelmében foganatosított kommutálóberendezésnél rendszerint sokkal kisebb számú lamella elegendő pólusonként, mint a szokásos kommutálási módnál. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy úgy a horgonytekercselés, mint a kefék is nyugvóan rendeztessenek el. E célra csupán a keféknek és a kollektorrészeknek föladatát kell a kommutálási folyamatban egymással fölcserélni, miáltal a következő sajátságos elrendezés adódik. A nyugvó horgonytekercselésektől a kefetartók ágaztatnak el és pedig épúgy és ugyanazon számban, mint máskülönben a kollektorlamellák, pl. az 1. és 2. ábrában föltüntetett kétpólusú elrendezés szerint a két kör mindegyikében hat-hat kefe, megfelelően a tizenkét részre fölosztott horgonynak. Mindegyik körben egy kollektor i forog, mely csak két kontaktuslamellával | —pólusonként egy lamellával — bír, ugyanj annyi, mint ahány kefe egyébként mindegyik körben jelen volt. A kontaktuslamellák valamivel keskenyebbek, mint a keféknek egymástóli távolsága. A kollektorok többi fölülete szigeteléssel töltetik ki, mint pl. keskeny fémlamellákkal, melyek egymástól és a kontaktuslamelláktól szigetelve vannak. A tekercsek, vagy más berendezések, melyeknek a találmány értelmében kommutátófeszültséget kell egyensúlyozniok, itt az egyik és a másik kollektornak egy-egy