62087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép palackoknak és más hasonló tárgyaknak kupakkal való elzárására

— 2 — gyűrűt nem nyomjuk annyira össze, m'g a palackfej peremének átmérőjével egyenlő nagy nem lesz ag átmérője, lehetővé van téve az, hogy a laza gyűrű a kupaknak eltávolítása vagy elszakítása után a palacknyakról minden további nélkül levehető, anélkül, hogy a gyűrűt előbb elszakítanunk vagy kitágítanunk kellene. A palackoknak kinyitásuk után való kezelése ezáltal sokkal egyszerűbbé válik. A mellékelt rajz 2. és 3. ábráján a jelen eljárás keresztülvitelére szolgáló oly kiviteli alak van függélyes metszetben kétféle munkaállásban feltüntetve, mely különösen palackoknak tömeges elzárására használható célszerűen, mivel ez a gép kupakoknak használandó tárcsákat egymásután kivágja, a palackfejeket ráhelyezi, a megerősítő gyűrűkbe betolja és azután utóbbi gyűrűt jelen találmány értelmében összenyomja. Két egymás fölött alkalmazott (c) és (h) tárcsa vagy lemez, melyek közül utóbbi (h) tetszés szerinti módon pl. lábitóval emelhető és sülyeszthető, (cl) és (hl) metszőélekkel van ellátva, melyek a két lemeznek egymás fölé való tolásnál a közzéjük tolt (a2) bádog- vagy kartonsávból egy (a) tárcsát vágnak ki. Ez a tárcsa mindkét lemeznek, ill. az azokba helyezett és a (cl, hl) élekkel ellátott (c2, h2) csákozóknak (1) nyílását hidalja át olyképen, hogy az (m) tányér segélyével megemelt és fejével alulról az (1) csatornába betolt (n) palack az (a) tárcsából maga képez magának kupakot (3. ábra). A (c) lemez fölött az (1) csatornával koaksziálisan az (o) cső van alkalmazva, melybe a (p) dugó van becsavarva és pedig oly mélyre, hogy alsó homlokfölületével a palackkal együtt megemelt (a) kupak tetejét érinti és a kupakot a palackfejre szorítja (3. ábra). A (p) dugó nagyobb átmérőjű fejével van az (o) csőbe becsavarva, míg a dugónak a fej alatti kisebb átmérőjű része az (o) csővel a gyűrűalakú (q) teret zárja be, mely nagyobb számú (b) megerősítő gyűrű felvételére szolgál, melyek közül a legalsó a (c) lemeznek (c3) szélén nyugszik (2. ábra). A (p) dugó, mely (r) ütközőkkel együtt a palackfejnek fölfelé mozgását határolja, úgy van méretezve, hogy a legalsó (b) gyűrű mindig a megemelt (n) palacknak (nl) pereme alatt fekszik. A (c) lemezen az 1. - ábra szerinti vagy hasonló (e) nyomórudak vannak alkalmazva, melyeknek (e2) csapjai a közös (d) gyűrűnek forgatása által valamennyi nyomórudat egyszerre és egyenletesen sugárirányban a palacknyak felé nyomhatjuk, mikor is azok a (c) lemezen nyugvó legalsó (b) megerősítő gyűrűt annyira összenyomják, hogy ez a gyűrű az (a) kupakot a palackon megerősíti és az (m) tányérnak sülyesztésénél a gyűrű a palackkal és kupakkal együtt az (1) csatornából lefelé kihúzható. Új (b) gyűrűknek az (o) csőbe való behelyezése céljából a (p) dugót kicsavarjuk. A (b) gyűrűket, hogy azokat kellő fekvésükbe biztosítsuk, az (a) gyűrűvel megterhelhetjük, mely a (q) térbe lazán van behelyezve. A (d) gyűrűt vagy (e) nyomórudakat alkalmas löketelhatároló ütközőkkel látjuk el, amelyek arra szolgálnak, hogy a (b) gyűrűket csak annyira nyomhassuk össze, hogy azok a süvegeknek a palackokról való levétele vagy elszakítása után a palackfejekről egyszerűen lehúzhatok legyenek. Ezeket a lökethatároló ütközőket célszerűen előállíthatóan alkalmazzuk. A 2. ábrán például az (e) nyomórud az (u) csavarütközővel van ellátva, mely a (c) lemeznék (c4) széléhez ütközik és ezáltal a nyomórúdnak előretolását határolja. A két egymás felé mozgatható (c) és (h) lemezt egymáson (i) peckek vagy hasonlók vezethetik. Célszerű még, ha a most leírt gépnél hosszú (a2) bádog, kéregpapír vagy hasonló sávokat használunk, amelyekből egymásután csákozhatók ki a kupakká alakítható (a) tárcsák. Amellett egy az (a2) sávot önműködően előretoló berendezést az . (m) tányér emelésére szolgáló és a (d) gyűrűt működtető szerkezettel olyképpen köthetünk össze, hogy egy teljesen önműködően dolgozó palackzáró gépet kapunk, mely palackoknak tömeges zárásánál igen előnyösen használható.